Bezsongtam

Anya ma reggel hívott, hogy délután megszületnek az unokatesómék ikrei. Már vagy nyolc hónapot bent töltöttek és mivel egyre rosszabbak lettek az eredmények, az orvos úgy döntött, ideje világra jönniük a kicsiknek. Császárral fognak születni, úgyhogy elég tervezett az időpont, de a lényeg, hogy mindannyian egészségesek legyenek, szóval nincs mit tenni. Már alig várom, hogy láthassam majd őket, olyan kis picik, aranyosak, puhák és babaillatúak lesznek! :-)))) Tudom, ez a rózsaszín oldala a gyerekvállalásnak, de egyre jobban úgy érzem, hogy nekem is kell. Aztán majd jön ő ám, ha úgy dönt, hogy itt az ideje, ettől nem félek... de tutira kétségbe fogok először esni, ha meglátom a két csíkot a teszten. Mármint, hogy biztosan akarom én ezt? A válasz meg úgyis igen lesz, közben pedig észre sem veszem majd és már meg is barátkoztam a gondolattal.
Olyan jó volt látni Kingát, nagyon kiegyensúlyozott kismama volt, tuti, hogy nyugodt gyerekeket fog kapni szerintem, aztán majd egy-két hét elteltével rákérdezek, hogy beigazolódott-e az elméletem. :-) Alig várom, hogy gyömöszölhessem őket!