Festés és egyebek

Múlt hét kedden megérkeztek hozzánk a festők, szerencsére a szüleimmel együtt, így nem kell feltétlenül otthon lennünk velük, elég volt az első nap, aztán meg elmentem hamarabb haza, hogy haladjunk a visszarendezkedéssel. Szerdán még nem sok értelme volt a dolognak, de jobb volt otthon, mint itt bent. :) Mióta nem szedem a metformint csak diétázom egészen jól alszom, a pajzsmirigyes gyógyszert meg kifejezetten jól bírom szerintem. Vannak dolgok, amit nem szeret a szervezetem a diéta óta, ilyen például a krumpli és az egyik rágcsálnivalós kukorica, ezek hirtelen emelkedést/esést generálnak a szervezetemben és szédülni kezd a fejem tőle. A bort még nem próbáltam, de egy decit azért lehet időnként étkezéssel egybekötve, szóval valamelyik vacsorához kipróbálom majd. Kezd idegesíteni az időre evés... viszont igényli is a szervezetem, azt hiszem, elkezdtem átállni. A mozgás egyelőre az ide-oda pakolásban merül ki, de már hiányzik a tánc, úgyhogy jó lesz visszaszoknom és újra rá kellene állnom emellett majdnem minden nap az ellipszisre is. 

No de festésre visszatérve, kiválasztottuk a színeket mikor elhoztuk a csempét a szappansarokhoz, úgyhogy azzal már nem volt probléma, csak ki kellett kevertetni. Eddig úgy tűnik, hogy egy színt alul saccoltunk, egyet meg egész biztosan felül saccoltunk, a többit nem tudjuk, mert még folyamatban van ugye a dolog. A múlt héten keddtől péntek délig tudtak maradni, így a felső szint teljes egészében készen lett, plusz a garázs és a kamra is, a hétvégén szereltünk még egy kicsit a mosdóban, így ott nem ártana még egy sor fehér a biztonság kedvéért. Végre lesz szellőzője a mosdónak, kivezetjük a szabadba a páraelszívó levegőjét és a szaunában is lesz friss levegőnk, de még pár alkatrész hiányzik hozzá és hát őszintén szólva fáj a szíven huszonezret adni egy csőventilátorért, de akárhogy számolom egyik megoldás sem olcsóbb a másiknál, mert vagy a cső drága és olcsóbb a ventilátor, vagy a cső olcsó, de drága hozzá a ventilátor. Ez van, kell nekünk ennyit levegőt venni. :)

Imádom az új színeket!!! A kisszoba klasszisokkal világosabb és annyira jó lett a tejeskávé és a világoskék együtt, a háló zöldje pedig olyan friss tavaszt idéző és annyira jól mutat hozzá a fa ágykeret és a többi fa bútor. A csokibarna is nagyon tetszik, kiemeli a bútorokat a falon, bár a nappali még nem végleges formátumban van, mert a tapétacsíkot csak most fogják feltenni és a klíma is a garázsban várja jobb sorsát. A könyvszekrényt kapkodásban tették vissza a festők és sikerült lezuhannia, úgyhogy kitört a jobb hátsó sarka, az egyik festőnek meghúzódott a dereka, apának meg megsérült a keze mikor megpróbáltak utána kapni és még a falat is lehetett egy újabb sorral festeni. Na én ezért nem szeretek kapkodni, ha Andris az apjával együtt tette volna vissza a szekrényt nyugiban, akkor most minden ép lenne és elég lett volna két sor festék a falon. Most meg javíttathatjuk meg a szekrényt is ráadásul... csak remélni merem, hogy fogunk találni ugyanilyen mintázatú vasalható élfóliát vagy valakit, aki meg tudja ezt csinálni. Az ebédlőben viszont nagyon jó lett a hímzéses falam, majd szépséges napsütéses időben készítek róla képet, mert a vakus azért mégsem az igazi. Az előszobát is teljesen átrendeztük, felkerült a házi áldás is a helyére, a két tükör helyett már csak egy van és a fogast is áthelyeztük, így most ki lehet nyitni rendesen a mosdó ajtaját. Apropó, a mosdóban is megjavították a wc mögötti falat, nem volt rendesen kitámasztva a gipszkarton váz, nem is csoda, hogy elkezdett befelé dőlni az egész, el is volt már törve a gipszkarton és csak a csempe tartotta egyben. A lépcsőház kicsit sötét lett, de csak megszokás és 100-as izzó kérdése a dolog, mert a szín továbbra is nagyon tetszik. Jut is eszembe, vissza kellene szereznem Mónikától a Trick or Treat Fairy-met, már biztosan megjavította a hölgy, fel is hívom valamikor.

Ma visszajött a csapat és folytatják az alsó szinttel, meg az ajtók újrafestésével, hogy ne legyen tiszta rücskös az egész. Aztán ha minden igaz, a hétvégén burkolás következik és aztán jöhet vissza a vízvezetékszerelő bekötni a csapjaimat, ami elvileg már mi is meg tudnánk csinálni, csak már kifizettük a hozzá való anyagokat, amit nem hagyott ott, na meg ugye a munkadíját is, szóval jöjjön csak ki még egyszer, még így is a vakolást is nekünk kellett végül helyette elvégezni.

Az alagsori wc-vel kapcsolatban vannak nézeteltéréseink Andrissal és a szüleimmel is (de ez ugye kevésbé érdekes), mert én utálom az ott lévő csempéket és ki szeretném cseréltetni, ami majdnem meg is valósult, mert azt hittük, le kell verni a salétromosodás miatt. Erre viszont nem került sor, aminek részben örülök, viszont így nézhetem továbbra is ezeket a csempéket egy darabig. Pedig már kinéztem egy lehelethalvány zöldet és csak 1500 ft/m2, vagyis a hülyének is megéri. A harcművészet az harcművészet, és igazából csak részben indok a cserére a feng shui, hogy oda zöld illene vagy kék vagy fekete, DE egyik csempét sem szeretem ami azokon a falakon van. Erre persze jön a válasz, hogy úgyis olyan ritkán használjuk, nem mindegy, hogy milyen az a csempe? Hát nekem kérem szépen, nem mindegy. Erre apa kitalálta, hogy használjuk fel a megmaradt csempéket a padlásról, minek újra költeni, ki lehet azt sakkozni, hogy jó legyen. Biztosan van benne igazság és szeretem is azt a csempét, ami a fürdőszobában van, de valószínűleg nem lenne elég, a többiből meg nem maradt annyi, hogy elég legyen bármire is, csak 1-2 darab maradt tényleg, az meg bármikor kellhet, mint most a mosdójavítás miatt is. Lesz még ennek folytatása, azt hiszem... legfeljebb később kerül fel a falra az a zöld csempe. :)

Az egész heti pakolásban annyira kifáradtunk, hogy tegnap csak semmittenni tudtunk, pedig annyi mindent terveztem tegnapra is... porcelánrendezgetés a tálalószekrényben, virágátültetés, maradék apróságok visszapakolása a nappaliba, esetleg vasalás. Nem tudom, ki hogy van vele, de számomra a világ egyik legutálatosabb dolga a függönyvasalás, amit úgy szoktam elkerülni, hogy még a mosógépből a sínre akasztom őket, így viszonylag tűrhető állapotba kerülnek. Na ez most elmaradt, mert csak teregetni lehetett a festés és ablakpucolás miatt, amiért végtelenül hálás vagyok anyának, hogy megcsinálta, mert az sem tartozik egyébként a kedvenceim közé. Szóval teáztunk egy rendeset, nagy kedvencünkre a Gyokurora esett a választás, aztán főztem egy bolognai spagettit, magamnak durumtésztával és igen, képes voltam két külön adag tésztát főzni. :) Először azt hittem, hogy ennyi tésztával jól lehet lakni, ez hülyeség, de tényleg, a végén már azon gondolkoztam, hogy meg bírom-e enni az egészet és ami a legjobb volt benne, hogy nem volt rögtön egy fél órával utána éhes. Ha már be tudom majd lőni az adagokat és elfogy a többi tészta, akkor azért nem fogok külön főzőcskézni, Andrisnak sem árt a lassan felszívódó szénhidrát a gyors helyett. Aztán filmet is néztünk, Az őslakót. Mindenképpen érdemes megnézni, érdekes kérdéseket taglalnak benne és észre sem vettem, úgy eltelt a majdnem másfél óra. És már csak azért is jó volt ez a film, mert tudunk ám olyat találni, amit mindketten szívesen megnézünk... valahogy rendszeresíteni kellene ezt, jó lenne. Végül összefirkáltuk a falakat, hogy melyiket milyen színűre szeretnénk és hogy hová fog kerülni csempe meg szekrény és beestünk az ágyba.

Fárasztó Dunakeszire járni az államosára, lehet vissza fogok szokni Fótra több okból is. Egyrészt időben és távban is a fele az út az állomásig és az állomásról haza, a vonat viszont kb. ugyanannyi idő alatt ér be innen is és onnan is. A 7:05-ös vonathoz sokkal könnyebb odaérnem Fóton, mint Dunakeszin a 7:08-ashoz vagy a 7:15-öshöz és ugyanúgy késnek a vonatok, tehát nem érek be hamarabb, csak 8 után tudok reggelizni, ami már kicsit későn van, mert az összes többi étkezés is tolódik ezáltal. Haza is később érek, mert csak később induló vonatot érek el, mint Fót felé és hosszabb az út haza. Szóval kénytelen leszek kockáztatni és otthagyni a kocsit Fóton és bízni benne, hogy minden alkalommal ott lesz, amikor délután megyek haza.

Nem volt olyan rossz egyébként, hogy a múlt héten nem volt sem tv sem internet otthon, de hosszú távon nem tudom, hogy bírnám azért. :) Igaz most 50MB helyett lesz 500MB a telefonomon, így nem lesz gond, ha napközben néha rápillantok a fészbukra, mi is történik arrafelé. 

Update, mert még pár dolgot elfelejtettem az előbb... érik a nyomtatócsere, mert a tintasugarasban folyton beszárad a festék és hát már nem is mai a kicsike, bár ezen kívül teljesen jól működik. Szóljon valaki, ha igényt tart rá, egy bontatlan színes festékkazetta is van hozzá, de már azt is cserélni kell, mert kifogyott/beszáradt és a fekete sem az igazi már. Típusa HP PSC 1410. Szeretnék hangszórót is cserélni, mert már olyan csúnyák a régiek, pár tökéletesen működnek (jó tagja vagyok a fogyasztói társadalomnak). Az olajsütő is úgy tűnik, hogy bemondta az unalmast és sajnos már nem garanciális, de szeretném, ha meg lehetne javítani, mert ahhoz elég drága volt, hogy csak ennyi ideig bírja.