Új-Zélandi naplemente

Az úgy volt, hogy megláttam a kirakókat és időnként muszáj beszereznem és kiraknom egyet. Egyetlen egybe tört bele a bicskám, egy napraforgókkal körbe vett babás Annie Geddes képbe, az nem ment vagy nem volt hozzá elég türelmem.

Andris szerint ennek is négy hónapig kellett volna tartania, de kevesebb, mint két hét alatt abszolváltam és meglepő módon igazán nehéznek csak az alján levő kék víz bizonyult.

Jó játék volt ez is... :)

Adventi koszorúnk

Ugyan nem saját készítésű darab, hanem anyát kértem fel az alkotásra, de gondoltam megosztom. Sajnos a karácsonyi hangulat nálam még távol jár valahol, előbb-utóbb azért remélem, sikerül becsempésznem az otthonunkba, mert hiányzik már. Ahogy a hó is...

A kertünkből

Ha gondozzuk a kertünket, akkor az mindenképpen meghálálja, mint az alábbi képen is látszik:

A betakarított termést persze jó lenne el is fogyasztani, mivel azonban nekem általában ezt rögtön és azonnal nem lehet, ehhez ilyenkor jól jönne egy időkibővítő készülék, hogy eltehessem a későbbiekre. Vagy megoldás lehetne egy leheletnyit háziasabb férj, aki gondol a hideg téli napokra és arra, hogy milyen isteni lenne a kandalló tüze mellett mondjuk egy málnatorta. ;)

Itten pedig a kert, ahonnan a földi jók származnak:

 

Veteményesünk a 3. héten

A szerda reggel nem biztos, hogy a legjobb időpont veteményest fényképezni, de valamiért ezt szemeltem ki... ennek következtében ma reggel csak a hálószoba ablakából készítettem egy felvételt a downgradelt telefonommal (a másik ugyanis tesómnál van újratelepítésen) és hát ez hagy némi kívánnivalót maga után. A dokumentálás viszont elengedhetetlen, így nem tehettem mást így korán reggel, a fényképezés idejét ugyanis a sóska fagyasztóba tuszkolása vette el. Persze lehetett volna annyi eszem, hogy ezt tegnap este segítséggel oldom meg, de azért így is sikerült több mint 99%-ot a zacskókban landoltatni. Ez azért nem annyira rossza arány szerintem. :)

És akkor itt a nem túl éles fotográfia:

Most pedig a szöveges ismertetés: rögtön a korlát mögött látható a füge és/vagy a menta, az új fügét az idén ültettük be, mert a kinti kicsit sínylődött a kevés fény miatt, idén persze az is nagyon szép és vannak rajta fügekezdemények is, a fűszernövényest még nem rendeztük mellette, a nem látható bal sarokban van a ribizlibokor és a képen már látszik a málnasövény vége, meg hogy szépen felkötöztük őket a tákolt támrendszerhez (ősszel jön a rendes majd). És akkor ugrás a veteményekhez a barna kanyargó csíkon. Legelöl két tő padlizsán, aztán egy cukkini, a következő sorban kapor, de ez még nem kelt ki, aztán két-két édeskömény és zeller gumó, a paradicsomsorban két koktélparadicsom és két bokros paradicsom (ez fogalmam sincs milyen lesz), a paprikasorban van kápia, alma, édesnemes zöld és albaregia. Az uborkák még eddig nem bújtak elő, pedig már kellett volna nekik, de még kapnak pár napot, most már a petrezselyemnél és a sárgarépánál is nőnek a második réteg levelek, így könnyű lesz őket megkülönböztetni a gaztól. A ruccola ehető nagyságúra nőtt és a fejes saláták is szépen nőnek. Úgyhogy örömésbódottsád van. :) Hétvégén pedig lehet gazolni.

Morzsák

Morzsák, ami kellenek és melegséggel töltik el az ember szívét-lelkét. :) Összegyűjtöttem most párat, amit mindenképpen le szerettem volna jegyezni.

Talán már egy hónapja is van vagy még több is, hogy a vonaton egy lány mellé ültem le, aki babát készített és az utolsó simításokat a vonaton végezte. Teljesen lenyűgözött, még a kis nemezkabátkát is ő készítette, egész idő alatt lopva néztük egymás munkáit, mert én meg ugye hímeztem, aztán a végén nem bírtam megállni és szóltam pár szót. Azt hiszem, mindkettőnknek jól esett. :)

Tegnapelőtt mentem a kanalaimért a keretezőhöz, ilyenkor végigvillamosozok a Mester utcáig, de általában nem olyan nagyon kellemes élmény ez az emberek miatt sajnos. Most viszont volt mellettem egy anyuka 3-6 hó körüli babájával, akit kenguruban hordozott, a szerintem kislány pedig itta a vizet rendületlenül. Párszor elkaptam a tekintetét és kacsintott kétszer is, mintha üzenni akarna valamit. Imádom, amikor ennyire tisztán tudnak még mézni a gyerekek, hogy mindent ki lehet olvasni a szemükből, legszívesebben magamhoz öleltem volna.

Nálunk nagy szokás a májuskosár készítettése május elsejére, amit az udvarló fiú visz a lánynak, akinek szeretné elnyerni a kegyeit. Vágytam én is mindig ilyenre, de Andrisnak fogalma sem volt erről, hogy ez egyáltalán létezik, aztán később kaptam is, azonban azt egy kicsit úgy éreztem, hogy nem szívből jön neki, ha nem  mert én szeretném, túlságosan idegen volt neki ez az egész. Az idén viszont kaptam tőle egy májusvirágot, mert ugye már eladósorban sem vagyok, meg a kosár az továbbra is távol áll tőle, de ennek az egy virágnak sokkal "jobban" örültem mint annak idején az egész kosárnak.

És ha már szóba kerültek a kiskanalak, nekem ugyan csak a válogatás az érdemem, de jól esett, hogy mindenki a csodájára járt a keretezőnél is. Egyedül az ír kanál nem saját szerzemény, oda viszont szeretnék egyszer eljutni, hátha sikerülni fog.

Veteményes és egyebek

Egyre nagyobbak a növények a kertben, minden kezd lassan zöldellni vagy virágozni, bár a meleg miatt nem tart egyik sem sajnos túl sokáig. Minden esetre egyiket-másikat igyekszem időnként elkapni.

Tegnap picit rendet tettünk a kertben, én kizoltam a veteményest miközben Andris elszórta az új mulcsréteget, aztán meghosszabította a málnakarót addig is, amíg nem lesz rendes és szépen kikötöztük hozzá a málnákat, olyan szép rendezett lett így és nagyon bízom benne, hogy a gyümölcsöt is könnyebb lesz így szedni. Két vessző sajnos áldozatul esett, de már hajd újat a tövéről, úgyhogy nem aggóm, helyre fognak jönni.

A veteményesképet persze a gyomlálás előtt készítettem, de látni lehet már így is, hogy mekkorát nőttek egy hét alatt.

Ma elvetettem az uborka magokat is, úgyhogy remélhetőleg hamarosan a legutolsó sorban is lesz valami, aztán jön egy sor cikória, két sor fejes saláta, két sor ruccola, sok hagyma és fokhagyma, aztán négy sor répa, egy hagyma, három sor petrezselyem és egy hagyma zárja a sort, amíg a palántákat meg nem veszem és be nem ültetem.

A ribizlibokor, már látszanak rajta a kiz zöld kerek szemek.

Most éppen a babérmeggy virágzik és a boglárka, előbbi fent, utóbbi lent.

A kerítés túloldalásra árnyékos helyre került még medvehagyma is, kíváncsi vagyok be foknak-e foganni, mert elég későn ültettem el őket sajnos. Ha pár darab megmarad már az is, aztán majd sokasítom őket később.

Veteményes

Nos igen, idén csináltunk egy kis veteményest. Egyelőre nagyon tetszik, imádom nézegetni őket ahogy nőnek, Andris meg szorgalmasan locsolgatja minden nap. Ezeket még múlt héten szerdán készítettem, úgyhogy azóta is hatalmas fejlődésen mentek keresztül a növények, sajnos a gazok is, így muszáj lesz a hétvégén megritkítani őket.

Lesz többféle salátánk (ruccola, két fajta fejes, cikória), sok-sok hagyma szintén több fajta, petrezselyem, sárgarépa. Vetésre vár még a kapor magja, illetve tegnap kaptam anyától pár szem uborkát, meg hoztunk medvehagymát is. Palántásan veszek még paradicsomot, paprikát, cukkinit és padlizsánt is. No meg a fűszerkertet is újra szeretném rendezni az idén, ehhez is kellenek növények.

Nagyapám meg hobbiból ojtott orgonát, lehet azt is elhozzuk majd, én annyira szeretem még ha nem is fér el a kertben, hátul az erdőben (pontosabban a helyén) remélhetőleg jól fogja érezni magát.

A lepkekabócák idén is próbálnak teret hódítani, de Andris már bekeverte a permetszert, idén remélem időben elkapjuk őket.

A ribizli már annyira előre haladt, hogy pici zöld golyócskák vannak a fürtökön a virágok mellett és már a málnán is kezdenek megjelenni a virágok. Ééééés idén először végre virágozni fog a pünkösdi rózsánk! Mondjuk azt nem hiszem, hogy a pünkösdöt megvárja, de ettől még nagyon örülök neki. Egyedül a fűvel vagyok elégedetlen a kertben, de homokos talaján nem olyan sokat lehet tőle várni tele hangyabolyokkal sajnos.

Túra Mátrafüredről Mártarfüredre :)

Régen írtam már kirándulás bejegyzést, pedig a leugótti ilyen óta egészen biztosan sok helyen jártunk. Most azonban még frissiben mutatok néhány képet, hogy merre jártunk tegnap... az idő gyönyörűen tiszta volt, a társaság remek, mi kell ennél több? :)

 Szabadtéri ökumenikus istentiszteleti hely

A repülőtér (ide fogunk költözni egyszer Dorottyáékkal együtt :-))

 Vadászles valahol útközben

 A távolban a Kékes környéke, a közelben meg elég nagy volt a mocsár...

 Szent Anna-kápolna

 Szent Anna-tó

 Én

 Látkép a kápolnától, de igazából a felhők tetszettek

 Jövök :-)

 Egyik patak

 Másik patak

Csepegő-forrás

 

Őszi séta

Hosszabb kirándulásra most nem futotta a hosszú hétvégén (cserében viszont egész tisztaság lett a lakószinten és főztem szappant, meg fúrtunk és faragtunk), viszont  a családi ebéd előtt sétáltunk egyet közösen anyósomékkal és sogoromékkal. Az idő rendkívül kellemes volt, szerencsére sütött a nap így szép képeket lehetett készíteni, mert azért lássuk be egy 22 hónapos fiatalemberrel még nem lehet hatalmas távokat megtenni, így talán az erdő feléig sem jutottunk, de azt legalább élveztük.Válogattam néhányat a képek közül, természetesen nem én készítettem őket, úgyhogy Andris tollával ékeskedem, de ezeket szerintem nagyon eltalálta. :)

Íme a kedvenceim:

Szappansuli tábor beszámoló képekben

Ezen a héten keddtől szombatig végigjártam a szappansulit tábor formájában. Örülök, hogy ezt választottam, mert nagyon jó kis csapat jött össze és így nem aprózódott el hétvégékre az iskolapadban ücsörgés. Rengeteg információ cikázik folyamatosan még mindig a fejemben, kell neki jó néhány nap, hogy letisztuljon és jó lenne legalább egyszer megcsinálni itthon is a tanfolyamon elkészített dolgokat, hogy ne felejtsem el, de elég sok alapanyagom hiányzik, úgyhogy ez egészen biztosan későbbre fog tolódni. 

Egyelőre nem a szappansuli tábor alatt készült képeket teszem fel ide, hanem az elkészült szappanok és egyebekről készülteket. Na nem azért, mert a tábor alatt nem készítettünk képeket, de azok közül még csak néhányat kaptam meg szóval később majd még lehet, hogy válogatok. 

Átlátszó szappanok alkohollal, glicerinnel, gyantával és nélkülük négyféle kombinációban.

 Habszappanok, ezekből az elején még tortát készítettünk, aztán a végén a többiek más irányzatot választottak.

 A hibajavítós szappanok a gyurmakölteményeket leszámítva, mert azok azért elég érdekesre sikeredtek.

Krémszappanok

Melegen készült szappanok

A melegen készült szappanokkal együtt csináltuk őket, de ezek balról jobbra sorrendben: mosószer, mosószer, mosogatószer, tusfürdő és sampon.

Nemezelt szappanjaim, két féle technikával készültek: a felső a simogatós módszerrel, a másik tűnemezeléssel (a sztárfotó óta kicsit átsimogattam a tűset is, azóta sokkal jobban fest) ezen a technikán van még mit fejlesztenem, de nem sok időm maradt a gyakorlásra a párhuzamos készülődések miatt.

Sószappanok, rájuk nagyon kíváncsi leszek, sanszos, hogy kedvencek lesznek.

És végül a szappanmentes tisztálkodószerek, kétféle sampon és kétféle intim lemosó készült (az alapvető különbség a tenzidek mibenlétében rejlik).

Kecsketejes-körömvirágos szappan

Már nagyon régen főztem ezt a szappant, nagy adag készült belőle ennek ellenére már csak képen látható példányokkal rendelkezem, de már mindegyikre van jelentkező, úgyhogy ezt legközelebbi főzéskor biztosan keverek. Annyira finom illata van és remekül táplálja a bőrt!

Kókuszolaj, pálmaolaj, shea-vaj, napraforgó olaj, olívaolaj és kecsketej keverékéből készült szárított körömvirágot hozzáadva, 5% olajtöbbletet tartalmaz. Az olívaolaj és a shea-vaj bőrtápláló, a napraforgóolaj bőrvédő és enyhén antibakteriális hatása mellett a kecsketej nyugtatja, regenerálja és táplálja a bőrt, gyengéd hámlasztó hatása a körömvirág darabkáival együtt segítenek az érzékenyebb bőrfelületek ápolásában. Érzékeny bőrűeknek és babáknak is ajánlható a kecsketej gazdagsága és a shea-vaj ápoló hatása miatt.

(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a csomagolás már hasonlít a végleges elképzelésemhez, aztán az idő múlásával ez még bizonyára változni fog, amíg el nem jutok az igazihoz.)

Ribizli dzsem málnával

Megfigyeltem, hogy mióta szappanozok, folyton párosítgatok valamit valamivel. :) De ez a fenti páros amúgy is a véletlen műve, mert a ribizlit már muszáj volt leszedni, a málnát meg szintén, csak az még terem valamennyit szerencsére, de az idén jól kitoltunk magunkkal, hogy ellustultuk kicsit a szüretelést, mert így kevesebb terem rajta sajnos és a hőség sem tesz jót neki.

Vasárnap este már csak arra volt energiám, hogy leszedjem a gyümölcsöket, ráadásul a hangyákat is likvidálni kellett, szóval vártam. Tegnap viszont már nem várhattam tovább, kezdenem kellett velük valamit, mielőtt dobhatom ki az egészet, így jutott eszembe a lekvár, mivel a málna elég dzsamiszkás állapotba került. Ehhez pedig csak egy kis cukor kellett és már kész is... hát majdnem, csak fogalmam sem volt, hogy mikor van kész egy dzsem, arról meg végképp, hogy mennyire kell passzírozni a ribizlit (a málnával meg nem is foglalkoztam, az ment bele egészben), lehet még nyomogathattam volna egy kicsit, de feladtam elég gyorsan.

Kis mennyiség készült csak, két kis üvegbe belefért, bár magunkat ismerve egész évben elég lesz. Kivéve, ha joghurtba kavargatom, mert tegnap este a maradékkal kipróbáltam ám, hogy belekevertem egy pohár joghurtba és túlzás nélkül állíthatom, hogy közelítette a cserpesékét. Igaz joghurtot még nem készítek házilag, mert nem fogy olyan sok, így be kellett érnem a boltival, de a végeredménnyel tökéletesen elégedett voltam.

Uborkás-kakukkfüves szappan

Ez a legújabb szappanom (persze csak ha leszámítjuk a szombaton elrontottat), amit leginkább azért készítettem, mert ki kellet próbálnom az új formáimat és a pecsétemet. Ez utóbbi majdnem a Zöld Híd Régiónál végezte, de szerencsére nincs olyan sok szemetünk, hogy minden héten ki kelljen tenni a nagy zöld edényt, így vissza tudtam halászni. Mindez az én hatalmas naívságom eredménye, mert azt hittem, hogy a pecsét az olyan valami, aminek van "fogantyúja" ez meg csak egy kis műanyag téglatest, buborékos nejlonba csomagolva érkezett jól átcelluxozva, én meg azt hittem, hogy helykitöltő és gondosan visszatettem a borítékba. Nos maradjunk annyiban, hogy nem erre a célra szánták a gombócot. De lényeg a lényeg, hogy meglett és remekül használható így nyél nélkül is, tetszik. A formák is tetszenek és gondolkodom a többszörösítésükön is záros határidőn belül.

Visszatérve a szappanhoz, remélhetőleg használható darabok lesznek (kicsit lassan szilárdultak, amit az uborka magas víztartalmának tudok be), mert az illatuk az nagyon tetszik, legközelebb talán még annyit módosítok rajta, hogy teát főzök a kakukkfűből és teszek bele frisset is, ebbe most csak a friss növény került.
Kókuszolaj, pálmaolaj, napraforgó olaj és olívaolaj keverékéből készült friss uborkát és kakukkfüvet hozzáadva, 5% olajtöbbletet tartalmaz. Az olívaolaj bőrtápláló, a napraforgóolaj bőrvédő és enyhén antibakteriális hatása mellett az uborka fiatalítja, frissíti és méregteleníti a bőrt, a kakukkfűnek jó hatása van az aknéra, a zsíros és pattanásos bőrre. Az illatként csekély mennyiségben hozzáadott bergamott olaj pedig dezodoráló, fertőtlenítő és antimikrobiális tulajdonságokkal bír.

Július végére, augusztus elejére fog beérni, akkor lehet majd az első próbát tenni vele.

Újra keretezés

Ma délután keretezőnél jártunk, viszont annak ellenére, hogy röpket egy órát töltöttünk ott még mindig nem kaptam meg az összes képet. Volt azért előnye annak, hogy bementem, mert a Mira-hölgyeknél még mindig laza néhány kontúr, remélhetőleg most a helyükre kerülnek egy kis külső segítséggel, na meg a másik ovális keretnek sem lett igazi a színe, elfelejtettek ugyanis egy leheletnyi aranyozást tenni az ezüst keretre, ami pedig nélkülözhetetlen. De pénteken a maradékot házhoz szállítják, mondta Mónika, hogy most már nem ráncigál magához többet a megmaradt darabok miatt.

És akkor itt vannak, amiket elhoztam (a szokásos kanapén voltak a fotózáshoz a legjobbak a fényviszonyok, ami még mindig nem művészi és ez sokszor bánt, de se türelmem, se kedvem, se ötletem a hatásosabb hátterekhez, így be kell érnem ezekkel):

 LHN: Daisy Lane Cottage, a feliratot saját kezűleg magyarosítottam.

Mirabilia: Easter Fairy

Nora Corbett: Trick or Treat Fairy újragondolva

Az otthon édes otthon remekül illik az előszobába, úgyhogy most egy darabig a pillangók átadják neki a helyüket. Egyszerű, mégis bájos és remekül összeköti a teret azon a pici helyen, egyfajta hídat képezve az előszoba a nappali és a fürdő között.

A húsvéti tündérke már csak jövőre díszíti a falat a nappaliban, de addig is lehet csodálni őt. Első ovális keretes képem, és mint majd később fény derül rá, nem is az utolsó. Egy dolog nem tetszik a képben, hogy az alapanyag miatt messziről elveszik a tündér a háttérben, így ha még egyszer hímezném, másféle anyagot választanék hozzá... de közelről gyönyörően kimeli a keret és a paszpartuk. Úgyhogy majd húsvét táján - meg addig is - közelről nézegetem. :) 

És hát a végére az újragondolt Trick or Treat Fairy... aki nem emlékszik, itt megtekintheti a korábbi verziót, szerintem ég és föld a különbség és nem csak a kép minősége miatt. Ennyit számít, hogy van-e szeme és érzéke hozzá a megbízott személynek és a tulajdonosnak, bevallom, rám is rámfért a fejlődés, de ha valakinek van (szép)érzéke is hozzá és szereti is csinálni, akkor ezt lehet belőle alkotni. Egyszerűen imádom a kínai ablakosra vágott paszpartukat és ahogyan a színek kiemelik a tündért! Ahogy Mónika mondta, életre kelt a kép. Azt hiszem, ezt mindent magába foglal.