Méghozzá a gyógynövényes RR utolsó növénykéjének utolsó levelei (bár nekem erről mindig Ákos jut eszembe, mármint az utolsó levélről), szóval elkészültem a cikóriával. Ezzel pedig véget ért számomra életem első és talán utolsó RR-je... szerettem nagyon ezt a mintát, jó volt a lányoknak hímezni, de ez a kötelezősdi nem az én világom. Még akkor se, ha a kötelezettséget én magam vállaltam.
Jó volt Dorottya anyagára hímezni, csak úgy siklott benne a tű és a fonal, talán ezért is lettem készen vele olyan hamar (bár a növény nem lesz a kedvencem, annak marad a kakukkfű). Addig is, amíg a remekművet meg nem kaparintod, mutatok néhány képet:
Sok szeretettel! :)
2 gondolat:
WOW!!!! :-)
Köszönöm!
Dejóóóóóóóóó! :-)
...csak azt nem tudom, mikor szemlélhetem meg közelről. :-(
El vagyok havazva.
Szívesen! :)
Majd kieszeled... ha itthon lennék holnap délután elvinném a solo estre, de ez így ki van lőve. Mondjuk Petráékhoz még így is bedobhatnám, csak akkor biztosan nem találkozunk.
Megjegyzés küldése