Az úgy volt, hogy... egyszer valamikor megegyeztünk Dórival, hogy együtt meghímezzük ezt a mintát, csak aztán ő hirtelen belevágott, én meg az esélytelenek nyugalmával gondolatban átütemeztem majd valamikorra ezt a mintát, azzal a jelszóval, hogy ennek is eljön majd a maga ideje, legfeljebb nem együtt hímezzük. :) Az első nagy lendület után Dóri megint újba kezdett és az utazó hölgy megpihent... (gondolom, azóta megint a kezébe került, hogy még idén készen legyen).
Pénteken este azon gondolkoztam, hogy valami kis hímzést csak kellene vinni Ritához és akkor jöttem rá, hogy szinte nincs is olyanom a Petal Fairy-n kívül, ami említésre méltó lenne, mert mindenkit a végleges formájába öntöttem az utóbbi időben. Szóval gyorsan be kellett MUK-kolnom valamit és erre a mintára esett választásom. Imádom hímezni, letehetetlen! Természetesen szombat reggel már hajnalok-hajnalán felkeltem így elkezdtem reggel hímezni, mígnem Dóri telefonált, hogy lebetegedett az egész család, csak Kolos tartja a frontot, így el kell halasztanunk a látogatást, és a sütizési is kimaradt Dorottyával. Sajnálom, hogy így alakult, de lesz még alkalom, hogy bepótoljuk ebben biztos vagyok. :) Így, hogy felszabadult a szombatunk, megvettük anyukámnak a tésztagépet és az anyósoméknál ebédeltünk, náluk is jó régen voltam főleg én, Andris ott múlatta az időt, amíg én a foltvarró tanfolyamon okosodtam. Viszonylag hideg szél támadt mire hazaértünk, de azért belevágtunk egy jó órás sétába a környéken, amihez eleinte nem sok kedvem volt, de azért nem bántam meg. Más hasznosat nem is igen követtem el a háztartásban, vagyis csak hímeztem és hímeztem.
Szombaton és vasárnap is ellenőriztem a kis betegeket, szombaton kaptak lázcsillapítót, ekkor a fiúk annyira el voltak varázsolva a gumimaciktól, hogy még egy sanda pillantást sem vettetek rám, vasárnap reggel viszont már játszani hívtak Botonddal az élen, én meg sajnos nem maradhattam, készítenem kellett az ebédet. Dóri is sokkal jobban nézett ki, mint szombat reggel, bár ételre még nem nagyon bírt nézni szegény... de látom azért gyorsan javulásnak indult, mert befejezte a tündérkét. :)
Fenyővásárlást is terveztünk, de az idén nem sorakoztak fel az árusok a megszokott bevásárlóhelyünk előtt, így átettük a dolgot a következő hétvégére. Ebédre húslevest kotyvasztottam, én sóskamártást ettem a főtt hússal és krumplival, már nagyon ki voltam rá éhezve, ráadásul imádom a sóskát! Andris salátát kapott bélszínrolóval, mert hát fő a változatosság. Rendrakás terén megint a fürdő és a konyha volt porondon, még szerencse, hogy mindkét helyen van gépi segítségünk is, így az oroszlánrészt ők végzik el helyettünk. Addig is volt időnk a kertben tevékenykedni egy keveset, összeszedtük a lehullott levelek nagy részét a fűről, talán még pont időben, mert ma reggelre lehullott az idei első hó. Betakartuk a rózsák tövét is, nehogy megfázzanak, kicsit megigazgattam a növényeket az évelő ágyásokban, a többit pedig tavaszra hagytuk. Este pedig olyan jól esett a finom meleg gőzfürdő...
Pénteken este azon gondolkoztam, hogy valami kis hímzést csak kellene vinni Ritához és akkor jöttem rá, hogy szinte nincs is olyanom a Petal Fairy-n kívül, ami említésre méltó lenne, mert mindenkit a végleges formájába öntöttem az utóbbi időben. Szóval gyorsan be kellett MUK-kolnom valamit és erre a mintára esett választásom. Imádom hímezni, letehetetlen! Természetesen szombat reggel már hajnalok-hajnalán felkeltem így elkezdtem reggel hímezni, mígnem Dóri telefonált, hogy lebetegedett az egész család, csak Kolos tartja a frontot, így el kell halasztanunk a látogatást, és a sütizési is kimaradt Dorottyával. Sajnálom, hogy így alakult, de lesz még alkalom, hogy bepótoljuk ebben biztos vagyok. :) Így, hogy felszabadult a szombatunk, megvettük anyukámnak a tésztagépet és az anyósoméknál ebédeltünk, náluk is jó régen voltam főleg én, Andris ott múlatta az időt, amíg én a foltvarró tanfolyamon okosodtam. Viszonylag hideg szél támadt mire hazaértünk, de azért belevágtunk egy jó órás sétába a környéken, amihez eleinte nem sok kedvem volt, de azért nem bántam meg. Más hasznosat nem is igen követtem el a háztartásban, vagyis csak hímeztem és hímeztem.
Szombaton és vasárnap is ellenőriztem a kis betegeket, szombaton kaptak lázcsillapítót, ekkor a fiúk annyira el voltak varázsolva a gumimaciktól, hogy még egy sanda pillantást sem vettetek rám, vasárnap reggel viszont már játszani hívtak Botonddal az élen, én meg sajnos nem maradhattam, készítenem kellett az ebédet. Dóri is sokkal jobban nézett ki, mint szombat reggel, bár ételre még nem nagyon bírt nézni szegény... de látom azért gyorsan javulásnak indult, mert befejezte a tündérkét. :)
Fenyővásárlást is terveztünk, de az idén nem sorakoztak fel az árusok a megszokott bevásárlóhelyünk előtt, így átettük a dolgot a következő hétvégére. Ebédre húslevest kotyvasztottam, én sóskamártást ettem a főtt hússal és krumplival, már nagyon ki voltam rá éhezve, ráadásul imádom a sóskát! Andris salátát kapott bélszínrolóval, mert hát fő a változatosság. Rendrakás terén megint a fürdő és a konyha volt porondon, még szerencse, hogy mindkét helyen van gépi segítségünk is, így az oroszlánrészt ők végzik el helyettünk. Addig is volt időnk a kertben tevékenykedni egy keveset, összeszedtük a lehullott levelek nagy részét a fűről, talán még pont időben, mert ma reggelre lehullott az idei első hó. Betakartuk a rózsák tövét is, nehogy megfázzanak, kicsit megigazgattam a növényeket az évelő ágyásokban, a többit pedig tavaszra hagytuk. Este pedig olyan jól esett a finom meleg gőzfürdő...
És hogy mi lett a sok-sok hímzés eredménye? Hát íme:
Minta: LHN Traveling SitcherAnyag: 32 ct Terracotta Ninától
Fonalak: Crescent Colours
Fonalak: Crescent Colours
4 gondolat:
Szerintem te jobban állsz :)
Még jó, hogy én csak az évszámban a 20-ig jutottam, mert lehet, hogy idén már nem lesz meg :-D
Sajnos sok a kötelezőm ;)
Na jó, de egész szombaton hímeztem. :)
Az évszámon én is gondolkodtam egy kicsit, de hosszú lesz a karácsony anyáéknál, meg még vonatozok is addig valamennyit, szóval bízom benne, hogy sikerül.
A kötelezők egy részét nekem is gyorsan le kellene tudnom, mert nem lesz mit vinnie az angyalkának a fa alá. :)
Nagyon gyors vagy, s csudaszép kis minta ám ez.
Köszönöm Marcsi! A lendületem azonban gyorsan alább hagyott, mert tegnap bent felejtettem a fiókomban az irodában, így jót unatkoztam a vonaton hazafelé... na de majd holnap! :)
Megjegyzés küldése