Hímzés varrással karöltve, avagy egy kézimunkatáska története

Igen, róla lesz szó, mert végre elkészültem vele, ami nem kis erőfeszítésembe telt. Az eredmény viszont mindenért kárpótol! :-)

Az ihletet és a leírást tulajdonképpen Bucillának köszönhetem, amit meg is találhattok az xszemes.hu oldalon, de ha már ígétem, leírom, hogy én hogyan csináltam. Készüljetek fel, hogy hosszú lesz és nem csak a bejegyzés, de maga az elkészítés is, mert rengeteg kézi öltést tartalmaz.

Elsőként célszerű meghatározni, hogy mekkora táskát szeretnénk, és ehhez kiválasztani a kihímzendő mintát, ha ezt a lépést ki szeretnénk hagyni, akkor csak a megfelelő anyagokat kell kiválasztani, máris jelentősen lecsökken az elkészítéshez szükséges idő. (El tudnám képzelni ugyanezt mondjuk zsenília technikával egy kis átbújtatással ötvözve.) Ha kész a borítónak szánt anyag, akkor ugyanekkor mértetű rávasalható közbélést szabunk ki és sütőpapíron keresztül rávasaljuk a hímzést a közbélésre.

Így néz ki a rávasalás után. Ezt követően átvasaljuk egyszer úgy is, hogy a közbélés másik oldalára ráhelyezzük a táska belsejének szánt anyagot.


És már készen vagyunk a szendvicssel, amit le kell tűzni... ehhez néhány helyen rögzítsük egymáshoz gombostűvel néhány helyen a három réteg anyagot.



A tűzésben a felsőanyagtovábbító talp nekem nagy segítségemre van, mert egyenletesen varr össze sok-sok réteget is. Nagyon hasznos találmány és szerintem szinte minden varrógépre felszerelhető, megéri a beruházás, ha eredetileg nem építették ezt be a varrógépünkbe.



Itt pedig már munka közben láthatjuk, kb. talpszélességnyi távolságban tűztem le a hímzés mellett, aztán pedig körben az anyag szélén is. Amikor készen vagyunk a tűzéssel, egy kis igazítás következik, egyforma méretűre vágjuk a szendivcsünket - vágólap, vonalzó és körkés segítségével a legegyszerűbb ezt megtenni, de dolgozhatunk nyugodtan ollóval is, ezek nincsenek otthon.

Tűzés után így fest.

Csinosítás közben.

Az igazítás után én általában el szoktam dolgozni az anyag szélét a biztonság kedvéért, overlock öltés hiányában a cikk-cakk is bőven megteszi. Ha ez kész, jöhet a köbeszegés ferdepánttal - én saját készítésű ferdepántot használtam, annak a felvarrását mutatom itt a képeken, ami egyébként elég hosszadalmas művelet, mivel nem lehet nélkülözni a kézi öltéseket. Tehát színt színre fordítva feltűzzük körben a ferdepántot és talpszélességnyi távolsággal összevarrjuk a rétegeket.

Itt már rávarrtam kívülről a pántot, ezt követően belül kell szépen visszahajtva gombostűzni és kézzel, rejtett öltésekkel rávarrni.

Ha ez is megvan, jöhetnek a belső apróságok, mint a zárópánt, tűpárna, ollótartó, rámatartó. Én két zárópántot készítettem, de mérettől függően egy is elég lehet. A zárópánthoz kiszabunk 2x/4x egy 6x13cm-es anyagot egy tetszőleges színből, ami illik az összeállításhoz, majd rávasalható közbéléssel ebből/ezekből is szendivecset készítünk, körben letűzzük, beszegjük, végén pedig a tűzésnél behajtjuk és a széleken 2-3mm sávban ismét letűzzük (én ehhez a vakvarró talpat használom) és gomblyukat varrunk rá.



Ha egy pántot készítünk, akkor azt középen helyezzük el, ha kettőt, akkor azt a táska szélétől arányosan varrjuk fel rejtett kézi öltésekkel a hátoldal belsejéhez. A gombot kívülre majd csak a végén célszerű felvarrni, amikor már készen van az egész és nem zavarja a varrást.

Tűpárnából is kettőt készítettem, az egyik a jobb oldali zsebre, míg a másik a bal oldali rámvédőre került. Ehhez nagymama virágoskertjéből szedtem egy-egy virágot, tehát leszabtam egy hatszögformát és vliezzel együtt összevarrtam a széleket a hátulján. No ehhez elfeljtettem fotót készíteni, de egy rendkívül jó leírást itt találhattok, hogyan kell akár az egész kertet elkészíteni. A kész hatszögeket rejtett kézi öltésekkel applikáltam a zsebre illetve a rámvédőre.

Az ollótokhoz szükséges egy 14,5x5,5 cm széles anyag, amit félbehajtottam, egy oldalát szabadon hagyva összevarttam, kifordítottam és amikor a zseb elkészült, rávarrtam. Az ollótartó pánthoz egy 9x4 cm-es csíkot hosszában félbehajtunk és összevarrjuk, majd kifordítjuk. A varrásvonal mentén lesimítjuk és gőzzel levasaljuk, akkor egy pántot kapunk, aminek a két végéből 1-1 centit behajtunk és levarrjuk. Egyik végére patentot varrunk, a másik végét pedig majd a zsebhez erősítjük, természetesen a zsebre kerül fel a patent másik fele is.

Itt már a kész zseb látható, én így rendeztem el a tartócskákat rajta. A ceruzatartóhoz 10 cm 2,5 centis gumit használtam, amit néhány helyen levarttam, ettől lett ilyen hurkás, a szélességet is magunknak lehet beszbályozni.

A rámatartó ugyanúgy készül, mint az ollótartó patentos pántja, csak ezt 13 cm hosszú anyagból készítjük, és a patent mindkét felét a pántra varrjuk rá. Ha felvarrtuk a patentokat, jöhetnek megint a kézi öltések, őt is azzal erősítettem a táska bal oldalára, itt összekapcsolt állapotban látható.


Az apróságokkal meg is volnánk, most jönnek a zsebek. A jobb oldali cipzáros zsebhez akkora anyagot vágunk le, amekkora zsebet szeretnénk, plusz 1,5 cm varrászélesség. Én ezt is szendvicseltem és sorvezetővel négyzethálósan letűztem, majd ezt is körbeszegtem.
A rámatakaró is ugyanígy készült, szendvics, aztán négyzethálósítás és elszegés, erre viszont került három szabad oldalán ferdepánt is. A ferdepántozás után rávarrtam a tűpárnát a belső oldalára, majd egy zsebet a mintaívek részére a külső oldalára, ahol egyszerűen behajtottam az anyagot és rávarrtam a rámatakaróra. Amikor ezzel is megvoltam, jöhettek a gomblyukak. A gomblyukak elészültével pedig hozzávarrtam a tásak bal oldalához.

A négyzethálózás (sorvezető használat, én nagyon élveztem).

Letűzés a sarkoknál.

Tűpárna.

Gombozva, felvarrva.

Ezzel az oldallal el is készültünk, mert bevarrva a rámatartó és a védője is, aminek a gombolása is megoldódott.

Következik a jobb oldal, felvarrjuk a kellékeket tetszőleges elrendezésben, ide jöhet az ollótartó, egy tűpárna és a ceruzatartó. Amint ezek megvannak, bevarrjuk a cipzárt is - ez egy pofonegyszerű művelet ebben az esetben. Fogjuk a zsebet, amire már mindent rávarrtunk, amit szerettünk volna, illetve gombostűvel körben letűztük a visszahajtani kívánt részeket mind a négy oldalon, és egy megfelelő hosszúságú cipzárt (ha hosszabb, nyugodtan le lehet vágni, én is azt tettem). A cipzárt és a zsebet színükkel egymás felé fordítjuk és gombotűvel ezt is feltűzzük, a cipzárvarró talp segítségével pedig végigvarrjuk a zsebet. (Most már bánom, hogy erről nem készítettem képeket, de annyira adta magát a dolog és késő is volt tegnap este...)

Ezek azért hátha segítenek valamit, bár nem a legjobbak.

Amikor hozzávarrtam a cipzár felét a zsebhez, akkor szétnyitom a cipzát és szintén színt színre fordítve betűzöm a táskához a cipzár másik felét is és szépen végigvarrom. Ezzel meg is volnánk, ha hosszabb volt a cipzár, most már le lehet vágni a zseb végénél.
Most a már a zseb rávarrása következik, először is hozzátűzzük gombostűvel a táskához, majd szépen körben rávarrjuk. Ha elvágtuk a cizárt, annál a végénél néhányszor átmehetünk cikk-cakk öltéssel a végén, így nem fog kibomlani és már készen is vagyunk, amint felvarrtuk a külsejére a gombokat.








Örömteli alkotó perceket/órákat kívánok hozzá, és ha kérdésetek van, írjatok nyugodtan.