Advent első vasárnapja

Ma megkezdődött az advent, meggyújtottuk az első gyergyát a koszorúnkon, amit idén is anyukám készített nekünk.

Karáncsonyi hangulat

Péntek este hirtelen új valamibe kellett kezdenem hímzésügyileg, ígyhát elkezdtem lapozgatni a Rico tavaly karáncsonyi füzetkéjét (na jó, ez nem is ezen a pénteken volt, mert addigra már az anyagot is beszereztem, a héten ugyanis ismét akció volt az Évában). Haladós, mutatós és olyan szép! Vagyis nekem nagyon tetszik, már csak a kereteket kell fehérre festenem, mert az egyik pillanatnyilag mahagóni színben pompázik, a maradék kettő meg natúr fenyő, ami szintén szép lenne, csak a mahagóniből már nem csinálok szép fenyő színt, az biztos.

És íme a szösszenetek, akik széles fehér keretet kapnak majd:

Anyukám terítője

Ha már képek, akkor erről is készítettem egy fázisfotót, innen csak a fémszálazás nagy része hiányzik és már belekezdtem a másik oldalba...

A képek

Akkor most gyorsan csak a képek... megjegyzem, nem valami fényesek, és a valós színeket sem igazán tükrözik, de azért mutatom őket.

Elhoztam a képeimet

Tegnap végre elhozhattam a képeimet és a karácsonyi tündérkémet is láttam már félig készen, nagyon szép lesz. :))) És valószínűleg a sok csúszásnak és a nagy mennyiségű rendelésnek, igen jelentős kedvezményt kaptam a végösszegből, vagyis megérte a várakozás és nem csupán a szépségeim miatt.
Ja és még valami, olyan szépen kifeszítették az anyagaimat, hogy ilyen simára az életben ki nem vasalnám őket, az biztos, nem érdemes vesződni vele hacsak nem a fotó kedvéért... :)

Mit ne mondjak, volt súlya az öt képnek, még szerencse, hogy a villamoson és a vonaton is volt annyi hely, hogy kényelmesen elférjen a lábhelyen. Épségben hazaérkezett mindenki... képeket majd megpróbálok holnap készíteni, hátha nem ilyen siralmas idő lesz, mint ma, bár különben is sötét lesz, mire hazaérek. Alig bírok betelni velük annyira szépek! A két ajándék is tetszik, de a sajátjaim különösen, reggel majdnem le is késtem a vonatot, mert őket nézegettem.
Rossz hír a vágyakozóknak, hogy újra beleszerettem a Trick or Treat Fairy-be, hatalmas helyet foglal el a falon, még a virágaimat is átrendeztem miatta a nappaliban, mert a dracéna belelógott, az meg igazán nem szép dolog.
Az LHN kép a hálószobánkban fog helyet kapni, legkésőbb holnap furatok is lyukat Andrissal, hogy fel lehessen akasztani. Azt hiszem, könnyen fog menni, mert neki is tetszik a végeredmény.
Egyedül az A betűvel volt picit fura érzésiem, mert valami nagyon furcsa volt rajta elsőre, aztán rájöttem, hogy az lehet a bibi, hogy én ezt egy téglalap alakú képnek képzeltem el és végül egy négyzet lett belőle velehogyan és nekem furán van elhelyezve a kép a keretben, mintha lecsúszott volna. Ettől persze még szép és nagyon tetszik (gyorsan le is cseréltem az egyik ikejás képpel a hálóban, bár nem biztos, hogy itt lesz a végleges helye) csak meg kellett barátkoznom a formával.

Lassan el kell kezdenem tervezgetni, hogy hol fognak helyet kapni az éppen pihenő képek és bannerek a varrószobámban, mert ugye az őszi kép nem lehet kinn folyton, azt felváltja a tavasz, a karácsony, a nyár és egyéb hasonlók, viszont vétek lenne ezeket a gyönyörűségeket szekrényben tárolgatni.

Hímzés fronton anyukám terítőjével haladgatok, már majdnem készen van a fele, vagyis négy kis minta. A fémszálas részét a végére hagyom, mivel a dmc fémszálai nem a kedvenceim. Egészen jó lesz a végeredmény...

Christmas Elf Fairy (8) - kész

Elkészültem vele, holnap viszem a keretezőhöz! :)))

Életemben először gyöngyöztem rámával, de nem hittem volna, hogy ekkora lehet a különbség, sokkal szebb lett a végeredmény így, mintha kézben gyűrögettem volna. Jó, jó, a damil így is folyton összegabalyodott, de megküzdöttem vele, a kész tündért pedig imádom. Salala, salala! :D

Új családtag

Korábban írtam már, hogy bedöglött a kenyérsütőgépünk, amit én nagyon-nagyon sajnáltam, mert nem igazán sokáig bírom enni a bolti kenyereket akármilyenről is legyen szó... hiába no, hozzászoktam a jóhoz, amit magunk sütünk.

Rengeteget kutakodtam a neten, kiderítettem, hogy semmi remény alkatrész-utánpótlásra, vagy ha mégis lett volna, az valószínúleg annyiba került volna, mintha veszünk egy újat, szóval elkedztem nézelődni. Az egyik oldalon a Panasonicot ajánlották, de ilyen magas árfekvésre egyáltalán nem gondoltunk, mondjuk a felére még azt mondtuk, hogy belefér, ne a legalját szúrjuk ki már megint. Sok áruházban is szétnéztünk és végül a Tefal volt a legszimpatikusabb, de még árban azt is húzósnak találtuk, mígnem, tegnap felfedeztem egy webes áruházat, ahol jelentősen csökkentették az árát decembertől. Mondtam Andrisnak, hogy legalább nézzük még egyszer élőben mielőtt megvesszük, hogy tényleg tetszik-e, mit szólunk hozzá... aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve elmentünk pénztárcát vásorolni és ha már ott jártunk, bementünk a szakáruházba is. Megnéztük, tetszett, aztán néztük az árát, az is tetszett! :))) Csupán kétezer forint volt a különbség az interneten levadászott javára, de ez ott volt a szemünk előtt és nem kellett rá várni, szóval belevágtunk. Megvettük, hazahoztuk, kipróbáltuk őt:

A csipogása ennek is borzalmas, de attól tartok, ezt nem igazán lehet kiküszöbölni. Van hozzá receptköny cd-n, ki is választottam egy cipó receptet, amihez volt itthon hozzávaló (vagyis liszt, élesztő, víz, só) és isteni lett! Sokkal szebben keleszt, dagaszt, süt, mint az előző és a gyorsprogram is megsüti a kenyeret a korábbival szemben. :)))) Alig várom, hogy még jó néhány receptet felfedezhessek, mint a pl. a briós csokifondüvel, bazsalikomos paradicsomos kenyér, banános sütemény dióval...

Itt pedig az isteni cipó:

Megérkezett az Angel Swap ajándékom

Nos igen, a határidőt kicsit kitoltam, így szegény Andit jól megvárakoztattam, de eltartott egy darabig, mire teljesen összeállt a kép, hogy mit is szeretnék neki készíteni és küldeni. Szóval nem a posta volt a ludas, ők remekül teljesítettek.

És hogy mit is készítettem? Leginkább varrtam kézzel és géppel, mert ilyesmiket nem láttam nála, ezért gondoltam rá, hogy biztosan örülne ilyesminek. A jelek szerint sikerült örömet okoznom velük:

A szütyűbe rejtettem bele a tűpárnát és a tűkönyvet, és került még bele egy kézimunkaolló, egy kis csokis csoki és egy nyakba akasztható nagyító.

Itt pedig a csomag útra készen, mint látható...

Christmas Elf Fairy (7)

Egyre jobban haladok a kész állapot felé ezzel a tündérkével. Tegnap este befejeztem a szárnyát meg a szőrözést, aminek az eredményével végül is elégedett vagyok, de nem szívesen venném újra kezembe ezt a fonalat ettől függetlenül. :)))) Ettől még a láthatatlan fonal is jobban tetszik, amivel a gyöngyöket applikálom, hamarosan ez is elkövetkezik.
Reggel próbáltam kontúrozni a vonaton, mit ne mondjak, elég nehézkesen ment a dolog, a kelleténél jobban rázkódott ma reggel a szerelvény, de csak mert az utolsó kocsiba szálltam, legalábbis én erre fogom. A köd miatt már megint kiszámíthatatlanul sokat késtek a vonatok, viszont az, hogy sokan voltak a vonaton és az állomáson is, még nem zárta ki, hogy ülőhelyem legyen, egyszóval szerencsém volt.

Nem titkolt vágyam, hogy a hétvégén szeretném befejezni, mert a keretező hölgy telefonált szerdán, hogy késnek a paszpartu beszállítók, így legahamarabb hétfőre tudja elkészíteni a képeimet, szóval ha már így áll a helyzet, megpróbálok két legyet ütni egy csapásra és akkor tuti kint fog lógni karácsonykor a tündérke a falon... legfeljebb kevesebbet alszom a hétvégén, de muszáj befejeznem.

Mert megérdemlem... :)

A tengapi fárasztó és hosszú nap után ma csúsztattam egy kicsit, azért ez is a kellemes részéhez tartozik a dolognak. És ha már ilyen sok szabadidőm támadt, nekiveselkedtem a kabátvásárlásnak... eredetileg feketét semmiképp sem akartam, de elég sokat felpróbáltam és végül csak az lett a nyerő. A kis vöröset meg a hétvégén kinéztem, sajnos muszáj voltam visszamenni érte, annyira velem akart jönni. Azt hiszem, saját részről le is tudtam az idei karácsonyt és Mikulást is ezzel a kiruccanással.

A képeken nem igazán látszik, mintha rám önötték volna őket! :))))

Hazaérkeztem

Még tegnap, bár nem túl sokon múlt a dolog, hogy már ma legyen belőle, a gép ugyanis szokás szerint késett hazafelé. De ha már beszámoló, akkor kezdem az elején.

Először is nevetségesnek tartom, hogy egy 3 órás meeting miatt 10 órát kelljen utazni, de mivel csak egy nyomorult kis rabszolga vagyok, kénytelen vagyok engedelmeskedni az utasításoknak. Mert meglepő módon a minisztériumban egy héttel az utazás előtt meggondolták magukat, hogy hát ők inkább mégsem mennének, menjünk csak mi egészen nyugodtan. Én meg mint egyetlen szabad kapacitás (csak úgy megjegyzem, közepesre lettem minősítve a teljesítményértékelés során, mert csak abba a kategóriába fértem bele, de Brüsszelbe rohangálni azért jó vagyok) naná, hogy szívesen elvállaltam a visszautasíthatatlan ajánlatot. Azt hiszem, összességében minuszosra jövök majd ki, de hát kellett nekem reggelizni, ebédelni és még vacsorázni is. Nem tudom, ki volt az az elmebeteg, aki kiszámolta, hogy egy napra 40 EUR bőven elég ellátmánynak, szívesen elbeszélgetnék vele. Na jó, befejeztem a duzzogást, de ez akkor is piszkálja a csőrömet, hogy ekkora esztelenség van, miközben a repjegyre meg százezreket költenek. Ja és előre pénzt nem kaptam ám, mert arra már nem volt ideje a kolléganőnek a kincstár agyament szabályai miatt. Kész őrület!!!! Még szerencse, hogy az idén már nem kell ilyen utazáson részt vennem.

Reggel fél 7-kor már itt volt értem a taxi biztos, ami biztos alapon, végül is nem is bántam, hogy elindultunk, mert elég ködösre fordult az időjárás, ez azóta sem igazán akar megszűnni. :( A taxisnak persze lehet van valami normaideje, hogy mennyi alatt kell visszaérnie a reptérre, mert hét körül már ki is dobott a 2/A-n, még a check-inre is várnom kellett egy jó fél órát. Bent a váróban olvasással töltöttem el az időt, csakúgy, mint a gépen. Eclipse... a buszon is olvastam, meg az ebéd közben is, amíg vártam a következő fogást. :) Egészen pici géppel mentünk, de gondoldom, a nagyobb forgalom a még korábbi gépen van, nem ezen a fél 10-es járaton. Megérkeztünk, végigbattyogtam a reptéren (nekem ez is legalább 20 perc), megváltottam a buszjegyeket és már jött is a busz, irány a Schuman tér. Megebédeltem az olaszoknál, nem csalódtam bennük, most is finomat adtak! :)))) Paradicsom levest és valami halat választottam grillezett zöldségekkel... mire ezeket elfogyasztottam már mehettem is srévisavé Borschette centerbe, ahol szintén biztonsági ellenőrzésen esik át, aki oda belép. Azért nem olyan durva, mint a reptéri, Ferihegyen már megint levettették a csizmámat... valaki ezt egyszer elmagyarázhatná, hogy miért van erre szükség? A férfiaknak miért nem kell levenni a cipőjüket? Ez is valami hülye diszkrimináció biztosan.

A meeting remek volt, kifejezetten építő jellegű, de legalábbis végre valami újdonságot is hallottam, nem csak az eddig ismételgetett dolgokat szajkózták újra. Az agyam kicsit lefáradt, mert a Bizottság folyton váltogatott német és angol között, bár meglepően jól értettem a németet is, ha már volt, igénybe vettem az angol szinkrontolmácsot (a végén derült ki, hogy csak kérni kellett volna és magyarra is fordított volna valaki)... :))) Időnként muszáj volt szünetet tartanom, mert a fülhallgató nem a legkényelmesebb változat volt. Rengeteg kérdés merült fel a tagállamok részéről, így jócskán kicsúsztunk az időből, de még azért idejében kijutottam a reptérre.

Válság van, ez kétségtelen! Odafelé még a pohár vizet sem adták ingyen a repülőn, nem hogy szendvicset osztogattak volna, még szerencse, hogy feltankoltam vízzel és reggeliztem is a váróban. Ez sem olcsó mulatság, de nem igazán lehet mit tenni. A másik megdöbbentő tény meg az volt, hogy már a Schuman téren is találkoztam kéregetővel, eddig ilyesmi nem fordult elő.
Szóval irány vissza a réptér, ahol állhattam sorba órákat a bejelentkezésnél és az átvilágításnál is és persze megint a világ végén volt a beszállókapunk, de legalább kaptunk légifolyosót, Ferihegyen meg busszal rohangáltak velünk ez is nevetséges. Mi a csudának vannak a légifolyosók, ha nem is használják őket? Szinte egyiknél sem láttam gépet állni... Az úton lekötött a könyv szerencsére, mert már nagyon szenvedtem az egyhelyben üléstől egy idő után. A taxi fél 12-kor tett ki a ház előtt, megint sötét volt és megint köd... igyekeztem olyan gyorsan és halkan beosonni, mint Alice és bebújni a férjem mellé az ágyikóba! Ez volt a nap legjobb része! :)))

Brüsszel

Holnap megint Brüsszelbe kell utaznom, persze csak egy napról van szó, olyan rég jártam már arra, szinte el is felejtettem, mennyire kimerítő tud lenni. Bár mikor Krisztával találkoztam, egész barátságos volt az egész nap, valahogy más színben láttam a történéseket, még a fáradtság sem volt olyan lesújtó. Most nem igazán lesz időm ilyesmire, épp egy ebédre lesz időm a megbeszélés kezdete előtt, de legalább nem kell a legkorábbi géppel indulnom. Sokat nem várom ettől a Bizottsági összeröffenéstől, de azért kíváncsi leszek, hátha lesz valami haszna is a dolognak kivételesen. :)

Ha visszajöttem jelentkezem.

Christmas Elf Fairy (6)

Haladok a tündérkémmel, de az az érzésem, hogy soha de soha nem lesz készen a szárnya... max. 4 sort tudok megcsinálni egy napi vonatozással, szóval már itthon is megpróbáltam belehúzni, de még így is elég sok maradt hátra. A szőrözést eldöntöttem, semmiképp nem hagyom a vonatra és hajlok rá, hogy a gyöngyözést sem, szóval hamarosan új utitárs után kell néznem. :) Van miből válogatni, valószínűleg anyukám karáncsonyi terítője lesz a következő.

De most egy kép, hogy hol is tartok, és készült pár közeli is a szőrös fonalról...

Dora növénykéje elkészült

Már írtam korábban, hogy elkészültem az első RR mintával, amit Dora kendőjére hímeztem. Ma éppen lett volna alkalmam szép időben fényképezni, de elszalasztottam, inkább sétáltunk egyet az erdőben helyette. :) Szóval a kép minősége megint nem az igazi, de attól még a borsmenta szép lett! Nem hiába, nagyon klassz lesz ez a piros változat...

Még szerencse, hogy ültem...

Ma reggel rákérdeztem a keretezőre, hogy mi a helyzet a kereteimmel, mennyibe fognak kerülni. Rögtön nem kaptam választ, mert kissé el vannak havazva, így még nem jutott a számolásig, de megígérte, hogy délután visszahív. Na ez meg is történt, és hát megvannak a bűvös számok, még szerencse, hogy ültem... a négy kisebb kép alul, a Trick or Treat Fairy jóval felül múlta a várakozásiamat, de az általam tippelt összeget végül is nem lépték túl. Összes fizetendőm 47 ezer forint, ebből 18 a drága és hamarosan nyugodtan mondhatjuk, hogy mértetes (50x60 cm lesz kb. a végleges mérte) tündérkém; nem is tudom, hol fog helyet kapni, de megoldom. És hát a képek egy része már karácsonyi ajándék lesz, szóval nem mindet magunkra költöm (figyelem - ez már az ideológiagyártás).

A hosszadalmas válogatás és fenti összeg után remélem, hogy mind szépséges lesz! :) Jövő csütörtökön vagy pénteken ki is fog derülni, addig meg izgulahtok.

Tanulság: Ne hagyd sokáig a szekrényben porosodni a keretezésre váró kész hímzéseidet, mert amikor végre eljutsz velük a keretezőhöz rengeteg pénzt és időt emészt fel, arról pedig nem is beszélve, hogy addig sem gyönyörködhetsz nap mint nap a kész művedben.

Christmas Elf Fairy (5)

Haladok a tündérkémmel, lassan már csak a szárnya van hátra és a gyöngyözés, amiből egyik sem lesz kevés. Nekiláttam a szőrözésnek is, de nekem ez a katasztrófával egyenlő! A tűbefűzéssel kezdődik az egész macera, aztán a szőrök egy helyre tömörülnek a szálsűrűség miatt, így helyenként jó kis bumlszi keletkezik, míg máshol csupasz a fonal. Nem lesz a kedvencem, de azért talán lesz majd valami látszatja a dolognak. Hogy rövid szállal kell dolgozni, az nem kifejezés! A 20 centi már simán gondokat okoz... ezt leszámítva még midig imádom. :)))

Sajnos már nem adja vissza olyan jól a kép összhatását a szkennelés, mert a fenyőfa is csodajól mutat a fényes fonallal és valamennyire csak bolyhos a mandzsettája és a sapija is. Már a keretről és a pasziról álmodozom...

Rövid helyzetjelentés

Úgy elrepült ez a hétvége, hogy nagyon hiányozna most közvetlen utána még egy, de sajnos reggel már csörgött az óra és kezdődött a robot. És hogy mivel is ment el a hétvége? Hát ilyesmikkel...

Pénteken délután röpke 2,5 órát töltöttem a keretezőnél, mivel leadtam öt kis hímzésemet véglegesítésre, ebből kettő ugye már karácsonyi ajándék lett. Egy gyors fejszámolással könnyedén kiszámolható, hogy kb. fél óra jutott egy-egy képre és ez csak a keret és paszpartu válaztásban merült ki, az hogy ez mennyibe fog nekem kerülni, már nem derült ki, mert nem volt idő kiszámolni. Elvileg ma hívnak telefonon, hogy jóváhagyjam a rendeléseket... tippelek egy összegre, kíváncsi vagyok, vajon alatta vagy felette lesz a vége.

És hogy kik fognak megszépülni? Hát ők:

• Stardust: Tree Trimmers
• Bent Creek: The Seasons Chart
• Nora Corbett: Letter A
• Nora Corbett: Trick or Treat Fairy vagyis a Sárkány SAL
• LHN: Always and Forever

A legnehezebb esetnek a Sárkány SAL bizonyult, de talán annak is sikerült a megfelelő keretet és paszi párosítást kiválasztani. Már nem egészen két hét, és mehetek értük! :-)))

Az esti hírekből kiderült, hogy az utolsó vonatok egyikével gördültem ki a Nyugatiból, ugyanis Rákosrendező környékén ismét felsővezeték szakadás volt, ki érti ezt ilyen ínséges időkben... viszont késett is a vonat úgy jó 20 percet, megduplázta a menetidejét. MÁV, no comment.

Szombaton délelőtt ólomüvegtechnikát tanultunk a foltvarró tanfolyamon, na ez volt az első technika, ami úgy igazán nagyon nem tetszett amellett, hogy sikerült teljesen elrontanom az egészet, szóval a mintadarab tutira kukában fogja végezni. Még gondolkozom rajta, hogy megörökítsem-e, mert hát ellenpéldának kiváló lenne. :) Aztán az anyósomkéhoz mentem, Andris ott várt rám, segített mindenfélét a szüleinek, fő művelet most a számítógép átköltöztetés és asztalszabás volt. Nagyon alakul már a lakás, lassan már tényleg csak apróságok vannak hátra. Hazafelé bementünk egy barkácsba fogantyúkat venni a szekrényre és végre sikerrel jártunk! Aztán bevásároltunk a hétvégére és még gyorsan szereltünk egy kicsit a varrószobán, vagyis kicseréltük a fogantyúkat és összeszereltük a kis polcot, így már a mosószerek és a tv is a helyére került, már csak adást kellene bele varázsolni, de amíg nincs asztalom, addig ez is ráér.

Azért frissítem a listát, hogy mi is van még hátra:

• függönynek karnist venni és felfúrni,
• fehér függönyt venni,
• függönyt varrni,
• varrógépasztal lábát átcsiszolni és lefesteni,
• asztallapot szerezni (ezt elméletileg készíti az asztalosunk, csak még szárad a fa),
• kábelt vezetni a tv-hez.

Elkészültem Dora RR kendőjével, imádtam ezt a pirosat hímezni, na de a növényke sem volt rossz. :) Fotózni persze nem tudtam a borzalmas időjárás miatt, de majd kitalálok valamit... ha még a közeljövőben akarok képet feltenni róla, akkor biztos, hogy egy katasztrófa lesz, mert már akkor sötét van, mikor kilépek az irodából, nem még mire hazaérek. Nekem nagyon tetszik, majd mutatom is.

A vasárnap a főzés és takarítás jegyében telt, Andris zuhanykabint fugázott én meg wc-t pucoltam, hát egyik sem egy egekbe emelő munka, de sajnos magtól nem oldódik meg ez a szomorú tapasztalat. Sütöttem padlizsánt, sütőtököt, lazacot, bélszínrolót, krumplit, főztem rizst, brokkolikrémlevest, tésztát és még balognai mártást is, hogy legyen az uramnak mit enni, mert hogy otthon van a kis mázlista... a kocsit vitte szervizelni, jójó, azért nem irigylem a vezetés miatt, de mégis otthon van ebben a csodaszép időben. Ja igen, mostam is két adag ruhát (a vasalás már megint elmaradt, pedig már nincs kánikula, a kupac meg gyűlik) és egy rövid jógára is szakítottunk időt, a séta viszont eső miatt elmaradt. Helyette kicsit haladtam a tündéremmel (CEF), majd mutatom. És ezzel be is zárult a kör, mert olyan hamar eljött az a fránya reggel...

A hozzám illő lakberendezési stílus

Enigmánál láttam a "játékot", mert a lakberendezés tulajdonképpen nem más, mint játék a színekkel, a tárgyakkal, a hangulatokkal és íme az eredmény:

A képre kattintva találhatók a további jellemzők, nagyon eltalálták!

Azt nem mondom, hogy pont így néz ki a nappalink, de akár... szerintem hangyányi lesz a különbség, ha majd egyszer megcsináltatjuk a lépcsőt az emeletre. :))))

Varrószoba folyt. köv.

Íme, néhány kép az alakuló varrószobámról:

Az utolsó képen a szoba másik fele, ez kb. a könyvespolccal szembeni rész, most épp a "kiteregetett szennyessel" tarkítva. :) A szinte mindent elnyelő nagy szekrényt most nem is fotóztuk, de ott nem változott semmi az előző héthez képest, mert a polc még leszabásra és összeszerelésre vár. Vagyis még koránt sincs teljesen kész, de már nagyon alakul...

Christmas Elf Fairy (4) és varrószoba

Haladok a tündérkémmel, nagyon élvezem a hímzését, most épp kreinikezem egy kicsit (a fenyőfánál tartok)... van már keze és pofija, na meg haja is a drágámnak, ugyan a kontúrok még hiányoznak, de ami késik, nem múlik.

A hétvégén a kevéske hímzés mellett leginkább varrtam, mert jócskán el vagyok maradva az angel swap ajándékommal, de már csak egy utolsó darab van hátra, annak is az összeállítása hiányzik "csak", halkan jegyzem meg, papírra varrásos technikáról van szó, vagyis meglehetősen időigényes az összeállítás... de én választottam, szóval egy szavam sem lehet. :) Egyébként nagyon tetszik, csak borzasztó macerás.
Alakul a varrószobám is, már szinte minden bútor a helyére került a hétvégén, kivéve, ami még barkácsolás alatt áll, többek között az asztalom, ami nélkül nem tudom leköltöztetni a varrógépet, legalábbis nem túl sok értelme lenne. A színvilág piros-fehér-fekete lesz bükk színű bútorral, imádom! :))) Képek később...

És akkor csak egy gyors lista, hogy mi is van még hátra:

• függönynek karnist venni és felfúrni,
• fehér függönyt venni,
• függönyt varrni,
• varrógépasztal lábát átcsiszolni és lefesteni,
• asztallapot szerezni (ezt elméletileg készíti az asztalosunk, csak még szárad a fa),
• polcot készíteni a mosószereknek és a tv-nek,
• kábelt vezetni a tv-hez,
• a szekrényen fogantyúkat cserélni (sajnos nem volt elég, ezért egy darabot sem vettünk).
  

Ui: Lányok, valaki hímzett már szőrös fonallal (whisper white van a tündérke ruháján és sapkáján)? Nagyon nehéz vele dolgozni? Mennyire hagyjam a munka végére? Gyöngyözés előtt vagy után célszerű? Gondolom inkább előtte... Köszönöm előre is a válaszokat! :)