2009. március 26., csütörtök

Tegnapról

Írnék néhány sort a tegnapról, mert jó sok dolog megoldódott végre a ház körül. :-) Vízvezeték szerelők jöttek, szám szerint ketten, először úgy volt, hogy apa hozza őket, de aztán nem fért bele az idejébe, így csak a szerelők érkeztek. Az érdemi munka ígyis-úgyis az övék. Kezdtek egy gyors terepszemlével, a kazánba próbáltak életet lehelni, de elég reménytelennek tűnt a dolog, így maradt a villanyra kapcsolva a fűtés. Kicsit jobban kapacitálnám a szervízeseket, hogy ugyan csinálják már meg a kazánt, ha csak gázzal tudnánk fűteni, de szerencsére van alternatíva. Azért az elkövetkező hetekben az is esedékes lesz, hogy kitisztíttassuk a kazánt, mert a dugulása az okozója mindennek, ez most már biztos. És mondták a szakik, hogy jobb is lenne, ha nem használnánk a tisztításig, mert nem tudja megforgatni a vizet, pillanatok alatt felmelegszik az a csekély vízmennyiség, ami épp még át tud folyni rajta, és a végén még a szivattyú is leég, az pedig a legkevésbé sem hiányzik. A melegvíz átfolyást is egyszerűen megoldották, csak kicsit összevissza vannak vezetve a vízvezetékek a falban és nem mindegy, hogy melyik csap van nyitva és melyik zárva, hát pont fordítva kell, mint ahogyan logikus lenne a dolog. Ezt is kipipáltuk. Aztán jöttek a kinti munkák, eredetileg csak a csapot akartuk lecseréltetni a vízóra aknában, hogy értelmesebben lehessen kocsit mosni, meg locsolni ott elöl, de végül kaptunk egy korrekt kis csapot a vízóraakna mellé, átfúrták nekünk betont és kihozták a felszínre, így már tényleg gyerekjáték lesz a locsolócsó csatlakoztatása. És végre nem kell a mosógépet bántani közben, minden cső és csatlakozó marad a helyén... volt már ugyanis olyan, hogy nem értettem, miért nem szívja a mosógép a vizet, hát mert a csap elzárva maradt, Andris nem nyitotta rá vissza a kocsimosás után. :-) Bár lehet, hogy egyébként is elzárva kellene tartani, azt nem tudom, de így sokkal kényelmesebb, azt biztos.
Aztán következett a kerti rész, egy 3 centis részen kicserélték a csövet a kerti csapnál, így most már az is működik, a leengedőnél lett egy jó nagy lyuk a falon, mert csöveket és csapokat cseréltek ott is, ugyanis nem volt minden tökéletes. Most majd lehet malterozni, csempézni, meg még csempeajtót is szerelni. Egy baj van csak, az ott lévő csempét mind felrakta a burkoló a falra és egyébként is valami maradék volt anyáéktól, szóval esélytelen, hogy ugyanolyan kerüljön vissza. És hát két csempe miatt meg kell vennünk egy dobozzal... majd valami jó olcsót választunk. Kiderült, hogy a fal vizesedése nem a csöpögés miatt van, hanem eső vagy talajvíz, ami elég elkeserítő számomra, mert gőzöm sincs, hogyan lehetne megakadályozni a további vizesedést. Úgy látszik, hiába az előtető, és hiába vezettük hátra az erdőbe a vizet, mégis áznak valahonnan a falak. Picit gyanakszom a szomszédra, mert neki nincs ám valami komoly megoldása a vízelvezetésre, a kert közepén véget ér egy csatornacső és kész. Ez lehet, hogy pont elég ahhoz, hogy ennyivel vizesebb legyen az egész falunk. Ezek persze mind csak találgatások, de jó lenne, ha valami szakember meg tudná állapítani, hogy miért és hogy hogyan lehet megszűntetni, mert ez hosszú távon nem hiszem, hogy használni fog a háznak.
Végre van rendes kertkapunk is, már csak le kell festeni és vissza lehet rá rögzíteni a dróthálót. :-))) És még a vízóraaknának is megheggesztették a zsanérjait, meg megzsíroztak egy-két másik zsanért, szóval alakulnak a dolgok a ház körül. Az előtető hiányzik még egy kicsit, az idén már lehet, hogy lecsúsztunk róla, mert vagy jó két hete kellett volna felhívnom a barátnőm apját. Azért majd a napokban még lehet, hogy próbálkozom.
Délután egy gyors bevásárlás után beugrottam Dóriékhoz beszélgetni egy kicsit, belefért egy séta is, és még egy fuvart is intéztem magamnak délutánra, Péterrel elhozzuk a BC Snapperst keretezve. Már alig várom, hogy láthassam.

Ha keveset is, de hímzegetek is azért mostanában, viszont a nagy része titkos, tehát már várat magára. A hétvégén varrtam is, sikerélménnyel zárult a dolog, hamarosan úton lesz a tulajdonosa felé. :-) Amint érkeznek a meglepetések, mutatom őket, ja és sárkányos tündérem is haladgat, majd őt is fotózom. Talán holnap délután...

2 gondolat:

Miaanya írta...

Nem tudom melyiket várom jobban? A kész képet, vagy a sztorit a hazakerüléséről:)

Anita írta...

A hazakerülésből tényleg sztori lett, de majd csak akkor írom meg, ha lefotóztam a képet a kerettel együtt. Nagyon jó lett. :-)