Ennek a képnek vitathatatlanul nem sok értelme van, de annyira megörültem annak, hogy végre az informatikának sikerült működésre bírnia a szkenneremet, hogy muszáj volt egy próbát tennem. Fotózni továbbra is lusta vagyok, pedig haladok ám a képeimmel! Így történhetett, hogy a héten ismét újba kezdtem, az újév ünneplése után pedig azt hiszem, ideje lenne a karácsonyi projektemet folytatni, mert az idén már jó lenne a szép terítőimet az asztalon látni.
Szóval most az újévi tündérke van terítéken vonatozás közben, mert pillangókat nem vagyok hajlandó a vonaton kontúrozni, ahhoz azért már nekem sincsenek idegeim. (: A tündért viszont annál jobban kedvelem és élvezem, ahogy lassan-lassan alakul a szoknyája a kezeim között… a figyelmesebbek az óra helyét is kifürkészhetik.
0 gondolat:
Megjegyzés küldése