Mostanában viszonylag keveset hímzek itthon, mert annyira lefárad az agyam odabent, hogy már nincs erőm számolgatni a jeleket és a lenvászon szálait... viszont kitaláltam egy módszert, amivel a tündéremet a vonaton is tudom hímezni (nem viszek minden fonalat, ami kell hozzá csak az épp aktuálisakat). Úgy érzem, szépen haladok vele bár azért nem rohamtempóban.
Hiába fotóztam napfényben, mégsem látszik annyira, hogy milyen szépen csillog a szárnyában a halványlila fémes fonal. Alig tudok betelni vele! :)
Remélem, a hosszú hétvége alatt elkészülök a hímzés részével és akkor már csak a gyöngyözés marad hátra, az sem lesz egyszerű munka. Még egy keretet is kell neki választanom, amire felteszem a gyöngyözés idejére, mert a láthatatlan fonallal képtelenség másképp szépen dolgozni.
8 gondolat:
Gyönyörűűűűű! :)
Nekem is nagyon-nagyon tetszik!
Gyönyörű!
Bár tényleg nem látszik a fényes fonal, de a hímzés tényleg csodálatos!
Szép! :)
Nagyon jó vonatos ötleted!
Nagyon-nagyon tetszik es imadom a szineit pedig nem vagyok Mirabilia rajongo!
Köszönöm lányok! :) Haladok vele továbbra is, bár kicsit lassabban mint terveztem. De hamarosan a gyöngyözés következik, az pedig menthetetlenül itthoni munka lesz, szóval valami újba kell sajnos kezdenem.
Csak remélem, hogy még mindig ezt bökögeted! Ha igen, na akkor lesz lelkiismeretfurdalásom a mostani muk-rohamaim miatt:-DD
Dóra, igen még mindig rajta dolgozom, amikor épp a kezembe kerül. A virággal küzdök éppen, de már nem sok van belőle hátra. Utána keretre feszítem és jön a gyöngyözés.
De már gondolkozom, mi legyen a következő áldozat, mert a gyöngyözést nem fogom tudni a vonaton csinálni.
Láttam, hogy szép kis bandát spájzoltál be magadnak. :)
Megjegyzés küldése