Kellene írnom...

... egy csomó mindenről, de nincs rá energiám. Inkább csinálok bármit mostanában, mint blogot írok mióta bentről ezt nem tudom intézni, meg különben is sok munkám van. 

Szóval kellene írnom arról, hogy elkészültem a Bowled Over-rel még múlt pénteken, ezt követően természetesen új hímzésbe kezdtem. Festettünk és csiszoltunk, aztán csiszoltunk és festettünk az elmúlt hétvégén, erről lenne mit mesélnem, na meg dicsekedni a végereménnyel (és a közben elkövetett ballépésekről), mert lassan 90%-os készültségbe kerül a varrószobám. Hogy voltunk sütizni a lányokkal vasárnap és állati jól éreztük magunkat, na meg még egy soproni beszámolóval is tartozom, pedig már olyan régen volt, hogy lassan nem is emlékszem, hogy mikor is. Hogy a munkahelyem egyre jobban hasonlít egy romhalmazra és még rá is segítenek a nagyon-nagyon okosok és ha nem szeretnénk babázni már nekiálltam volna másikat keresni. Hogy túlvagyok egy túlságosan mély ponton, finom szólva is magamhoz ragdtam Dorottya ásóját és akkora gödröt ástam hirtelen, hogy alig tudtam kimászni belőle. Hogy nem bírtam tovább és nekem is horgolnom kellett egy nagyinégyzetet és talán valamikor lesz még folytatás, de még mindig az x-ek viszik a pálmát per pillanat. Elkészültem még egy PIF ajándékkal, de lusta voltam fotózni és postára menni vele. Hogy kaptam biciklis szemüveget és akkor már használnom is kell, csak ne lenne ennyi domb a környéken... Hogy mostanában egyre jobban mennek az ászanák és végig bírok táncolni 3 órát, meg még sok-sok apróság.

Most minden esetre ennyi, legközelebb talán többre futja.