Őnagysága 2003. őszén került a birtokomba, amikor is az albérlet helyett sürgősen eladó lakást kerestem és kaptam a szüleimtől. Szegényke nagyon-nagyon csúnyácska volt első ránézésre, olyan korházzöld lakkal volt lefestve, de már az megkopott rajta alaposan és látszott, hogy nem ez volt az első és egyetlen réteg rajta. Aztán egy szép napon megszabadítottam a sok fölös ruhától és az asztalosunk készített bele egy fiókot, mert már annak is híjján volt, majd íly szerényen mezítelen tengette-lengette napjait a kispesti erkélyen és a költözés után itt a teraszon is egészen múlt hét vasárnapig, akkor ugyanis elérkezett a festés ideje. Még egyszer alaposan megcsiszoltam, majd jöhetett a szépségét kihangsúlyozó lakk réteg, azóta pedig tényleg díszíti a teraszunkat, nekem legalábbis nagyon tetszik.
2 gondolat:
Nagyon szép lett, imádom az ilyen dolgokat!
Köszi, majd a helyén is megpróbálom valamikor fotózni a lefestett paddal együtt, csak ehhez a szemetet el kellene tűntetni előbb, mert most nem valami idilli a kép.
Meg tervezem, hogy a hétvégén a varrógépasztalról is teszek fel képeket, bár az asztallap nem lett olyan szép, mint szerettem volna, nem használt neki az a ráöntött fél doboz lakk. Majd egyszer még lehet alaposan megcsiszoljuk és újrakenjük, de ez valószínűleg csak évek múlva lesz. :)
Megjegyzés küldése