Hétvégén amennyire lehet, szeretem elkerülni a számítógépet, úgyis nézem eleget munkanapokon és ilyenkor igyekszem valami értelmeset csinálni...
A múlt hetet a vasutasok zárták, ezt a hetet ők nyitották. Pénteken hirtelen megtudtam, hogy egyszerűen nem közlekednek Veresegyháza felé a vonatok, hogy miért? Azt nem tudjuk, de Újpestig szálljunk fel valami vonatra, onnan meg indul pótlóbusz. Hát én inkább telefonos segítséget kértem, Andris átjött értem Dunakeszire. Útközben Újpesten megtudtam, hogy vágányfelújítás zajlott a vonalon, ezért nem jártak csak Fóttól a vonatok... egy kérdés merült csak fel bennem, erről miért nem tudják tájékoztatni mondjuk reggel az utazóközönséget?
Ma reggel pedig a 6 órás hírekben rögtön a veresi vonal volt az első, amit a sztrájkolók között említettek, valahogy sejtettem, mert arra készültünk, hogy együtt jövünk Andrissal reggel és együtt is megyünk haza, vagyis korábban lelécelek, ha már hajnalok hajnalán bent ücsörögtem az irodámban. Csak ne lett volna olyan korán az a mai reggel!!!
A szombat délelőtt foltvarrással telt, nagyon élvezem a tanfolyamot, mindig tanulunk valami újat és mindig van valami, ami még jobban tetszik, mint valami előtte. Most a bújtatásos technika alapjait sajátottuk el, imádom! A végeredményt is! Képet most szándékosan nem készítettem, majd ha elkészültem a táskával az új varrószobámban... :)))))
Foltvarrás után Andrisnak segítettem régi cuccokat selejtezni, a könyveket egyedül elintézte, a ruháknál azonban kellett némi megerősítés, a maradékról meg ne is beszéljünk, mert mindent azért nem csinált meg egyszerre, hogy legközelebb se unatkozzunk. A válogatás után megnéztük az anyósomék új lakását, nagyon szépen megcsináltatták a felújítást. A bútorok közül néhány még nincs a helyén, és még sok-sok doboz veszik örül őket, de ha belakják biztosan otthonos lesz az egész. Egy kis segítség és beszélgetés után hazafelé vettük utunkat, igaz sok mindent már nem csináltunk otthon, én leginkább varrogattam, mert délelőtt ihletet kaptam a falevelem befejezéséhez. Már csak hátul kellene rávarrni a szegőpántot, ami az egyik legmacerásabb munka, mert ha szép végeredményt szeretnék, kézzel kell végigöltögetni. A pontosság szobrát nem erről a darabról fogják mintázni, de remélhetőleg ez csak gyakorlás és nyugalom kérdése. Jó lenne legkésőbb jövő héten a falon látni, pont passzolni fog az ablak alatti részre.
Kitaláltuk és lebeszéltük, hogy a hétvégén átszállítjuk Andris régi szobájából a bútorokat, szóval alakul a varrószobám! Sajnos a varróasztal még nagyon hadilábakon áll, de ha szép idő lenne a hétvégén, akkor a festéssel talán lehetne végezni és csak az asztallap hiányozna. Nagyon várom már, hogy abban a helyiségben is minden a helyére kerüljön, mert pillanatnyilag nagyobb a káosz a kelleténél. Azt hiszem, ez most nálunk/nálam a nagy selejtezés időszaka.
Vasárnap igyekeztem enyhíteni a rámboruló háztartáson, a mosás terén egészen jól teljesítettem, sőt, ebédet is készítettem a konyha viszonylag rendben van a nappalival együtt. Andris a porszívózást és a felmosást végezte hősiesen, a maradékot még igyekszem ma délután befejezni. És talán majd rend is lesz egyszer, de úgysem tart sokáig, mert sajnos imádok szétrámolni mindenfelé. A vasalnivalót ismét elodáztam, az ebédlőasztal pedig az Angel Swap ajándékom készítésének nyomait viseli... a végeredményre én is nagyon kíváncsi vagyok. Mindenképpen kell vasalható közbéléseket szereznem, mert iszonyatos tempóban fogynak.
A jógázás tegnap sem maradhatott el, és újabban elkezdtünk esténként mediálni is, nekem nagyon tetszik. Végül is ez is jóga, sahaja jóga, mely a belső béke megteremtését szolgálja, illetve harmonizálja az energiaközpontokat, vagyis a csakrákat.
Most pedig a szigorúan titkos dokumentumaimhoz fordulok, szerda reggelig át kellene rágni magam egy rendszerleíráson... kiderült, hogy van levelező lista, csak én nem vagyok rajta, mert azt külön kérni kell, és tulajdonképpen nincs hivatalosan papír arról, hogy megbíznak azzal, hogy működjek közre ebben a projektben, szóval nem is értem, mi a csudát keresek én ott. No comment!
A múlt hetet a vasutasok zárták, ezt a hetet ők nyitották. Pénteken hirtelen megtudtam, hogy egyszerűen nem közlekednek Veresegyháza felé a vonatok, hogy miért? Azt nem tudjuk, de Újpestig szálljunk fel valami vonatra, onnan meg indul pótlóbusz. Hát én inkább telefonos segítséget kértem, Andris átjött értem Dunakeszire. Útközben Újpesten megtudtam, hogy vágányfelújítás zajlott a vonalon, ezért nem jártak csak Fóttól a vonatok... egy kérdés merült csak fel bennem, erről miért nem tudják tájékoztatni mondjuk reggel az utazóközönséget?
Ma reggel pedig a 6 órás hírekben rögtön a veresi vonal volt az első, amit a sztrájkolók között említettek, valahogy sejtettem, mert arra készültünk, hogy együtt jövünk Andrissal reggel és együtt is megyünk haza, vagyis korábban lelécelek, ha már hajnalok hajnalán bent ücsörögtem az irodámban. Csak ne lett volna olyan korán az a mai reggel!!!
A szombat délelőtt foltvarrással telt, nagyon élvezem a tanfolyamot, mindig tanulunk valami újat és mindig van valami, ami még jobban tetszik, mint valami előtte. Most a bújtatásos technika alapjait sajátottuk el, imádom! A végeredményt is! Képet most szándékosan nem készítettem, majd ha elkészültem a táskával az új varrószobámban... :)))))
Foltvarrás után Andrisnak segítettem régi cuccokat selejtezni, a könyveket egyedül elintézte, a ruháknál azonban kellett némi megerősítés, a maradékról meg ne is beszéljünk, mert mindent azért nem csinált meg egyszerre, hogy legközelebb se unatkozzunk. A válogatás után megnéztük az anyósomék új lakását, nagyon szépen megcsináltatták a felújítást. A bútorok közül néhány még nincs a helyén, és még sok-sok doboz veszik örül őket, de ha belakják biztosan otthonos lesz az egész. Egy kis segítség és beszélgetés után hazafelé vettük utunkat, igaz sok mindent már nem csináltunk otthon, én leginkább varrogattam, mert délelőtt ihletet kaptam a falevelem befejezéséhez. Már csak hátul kellene rávarrni a szegőpántot, ami az egyik legmacerásabb munka, mert ha szép végeredményt szeretnék, kézzel kell végigöltögetni. A pontosság szobrát nem erről a darabról fogják mintázni, de remélhetőleg ez csak gyakorlás és nyugalom kérdése. Jó lenne legkésőbb jövő héten a falon látni, pont passzolni fog az ablak alatti részre.
Kitaláltuk és lebeszéltük, hogy a hétvégén átszállítjuk Andris régi szobájából a bútorokat, szóval alakul a varrószobám! Sajnos a varróasztal még nagyon hadilábakon áll, de ha szép idő lenne a hétvégén, akkor a festéssel talán lehetne végezni és csak az asztallap hiányozna. Nagyon várom már, hogy abban a helyiségben is minden a helyére kerüljön, mert pillanatnyilag nagyobb a káosz a kelleténél. Azt hiszem, ez most nálunk/nálam a nagy selejtezés időszaka.
Vasárnap igyekeztem enyhíteni a rámboruló háztartáson, a mosás terén egészen jól teljesítettem, sőt, ebédet is készítettem a konyha viszonylag rendben van a nappalival együtt. Andris a porszívózást és a felmosást végezte hősiesen, a maradékot még igyekszem ma délután befejezni. És talán majd rend is lesz egyszer, de úgysem tart sokáig, mert sajnos imádok szétrámolni mindenfelé. A vasalnivalót ismét elodáztam, az ebédlőasztal pedig az Angel Swap ajándékom készítésének nyomait viseli... a végeredményre én is nagyon kíváncsi vagyok. Mindenképpen kell vasalható közbéléseket szereznem, mert iszonyatos tempóban fogynak.
A jógázás tegnap sem maradhatott el, és újabban elkezdtünk esténként mediálni is, nekem nagyon tetszik. Végül is ez is jóga, sahaja jóga, mely a belső béke megteremtését szolgálja, illetve harmonizálja az energiaközpontokat, vagyis a csakrákat.
Most pedig a szigorúan titkos dokumentumaimhoz fordulok, szerda reggelig át kellene rágni magam egy rendszerleíráson... kiderült, hogy van levelező lista, csak én nem vagyok rajta, mert azt külön kérni kell, és tulajdonképpen nincs hivatalosan papír arról, hogy megbíznak azzal, hogy működjek közre ebben a projektben, szóval nem is értem, mi a csudát keresek én ott. No comment!
0 gondolat:
Megjegyzés küldése