Tegnap este spinningelni voltam (micsoda szó, kitalálhatnának rá valami magyart is, de sosem strapálják magukat ilyesmire az emberek), szerdán a kozmetikusom Szilvi rábeszélt, hogy menjek vele csütörtök este, igaz, hogy este 7-8-ig tart az óra, de azért még nincs olyan későn. Na nem kellett olyan sokat győzködnie, mert az első órára nem szerettem volna egyedül menni - az ugribugri mégis más egy kicsit - és nem utolsó sorban így a ma délutánom is teljesen szabad lett. A tegnap estét kevésbé sajnáltam, máshoz úgysem igazán lett volna erőm, ma meg leglább elpakolok egy kicsit a lakásban, hogy ne nulláról kelljen majd kezdeni a takarítást a hétvégén. És a szép időt is úgy várom, hogy mehessek a kertbe...
Na de vissza a kerekezéshez, nagyon rendes volt az edző, viszonylag sokan voltunk, akik először voltak, de mindenkihez odament segíteni beállítani a kerékpárt, hogy helyesen üljünk a nyeregben, meg mindent elmondott, hogy mire kell figyelni. Óra közben is többször mindenkire ránézett, így neki most nem az edzésről szólt az óra, dehát ezért ment oktatónak. :-))) Az egyedüli dolog, ami idegesített, hogy a pulzusmérő órához tartozó mellkasi jeladó folyton lecsúszott, mert azt csak kölcsönöztem és hiába volt S-es a méret, a gumi része már eléggé meg volt nyúlva sajnos, így a legszorosabb állás is kicsit lötyögött rajtam. Aztán mondta az edző, hogy ne foglalkozzak vele, az a lényeg, hogy ne lihegjek, hanem nyugodtan vegyem mindig a levegőt és ha már nem bírom a kiállást, üljek vissza nyugodtan a nyeregbe. A pulzusmérő ugyanis azért kell, mert a pulzust szinte folyamatosan 150-160 körüli tartományban kell tartani, pihenőnél meg le kell tornázni 130 köré. Szinte majdnem végig bírtam az órát, és annak ellenére, hogy a nyereg azért feltörte a fenekemet, nagyon tetszett. Ami igazán jó benne, hogy az edző csak a ritmust adja a zenével, meg a gyakorlatokat vezényli, de hogy milyen ellenállást állítok be a bringán az már rajtam múlik, nekem kell éreznem mennyit bírok, így egy közepes erősségű órán is lehet szerintem komoly edzést csinálni, de aki még nem bírja annyira, az is tudja tartani a tempót. Szóval sokkal szimpatikusabb, mint az ugrálós torna, és legalább annyira megizzasztott, viszont az izületeket szerintem jobban kíméli. Időnként nem árthat az ugrálás sem, mert átmozgat minden izomcsoportot, de arra akkor ott a Nordic Walking, amit a tavasz közeledtével nem ártana ismét felelevenítenünk. Mert a természet azért szépen lassan hívogat. :-)
Na de vissza a kerekezéshez, nagyon rendes volt az edző, viszonylag sokan voltunk, akik először voltak, de mindenkihez odament segíteni beállítani a kerékpárt, hogy helyesen üljünk a nyeregben, meg mindent elmondott, hogy mire kell figyelni. Óra közben is többször mindenkire ránézett, így neki most nem az edzésről szólt az óra, dehát ezért ment oktatónak. :-))) Az egyedüli dolog, ami idegesített, hogy a pulzusmérő órához tartozó mellkasi jeladó folyton lecsúszott, mert azt csak kölcsönöztem és hiába volt S-es a méret, a gumi része már eléggé meg volt nyúlva sajnos, így a legszorosabb állás is kicsit lötyögött rajtam. Aztán mondta az edző, hogy ne foglalkozzak vele, az a lényeg, hogy ne lihegjek, hanem nyugodtan vegyem mindig a levegőt és ha már nem bírom a kiállást, üljek vissza nyugodtan a nyeregbe. A pulzusmérő ugyanis azért kell, mert a pulzust szinte folyamatosan 150-160 körüli tartományban kell tartani, pihenőnél meg le kell tornázni 130 köré. Szinte majdnem végig bírtam az órát, és annak ellenére, hogy a nyereg azért feltörte a fenekemet, nagyon tetszett. Ami igazán jó benne, hogy az edző csak a ritmust adja a zenével, meg a gyakorlatokat vezényli, de hogy milyen ellenállást állítok be a bringán az már rajtam múlik, nekem kell éreznem mennyit bírok, így egy közepes erősségű órán is lehet szerintem komoly edzést csinálni, de aki még nem bírja annyira, az is tudja tartani a tempót. Szóval sokkal szimpatikusabb, mint az ugrálós torna, és legalább annyira megizzasztott, viszont az izületeket szerintem jobban kíméli. Időnként nem árthat az ugrálás sem, mert átmozgat minden izomcsoportot, de arra akkor ott a Nordic Walking, amit a tavasz közeledtével nem ártana ismét felelevenítenünk. Mert a természet azért szépen lassan hívogat. :-)
3 gondolat:
Anita de irigyellek, annyira hiányzik a mozgás,de most be kell érjem a sétálással egy darabig.A spinningről meg csak jókat hallottam eddig!
Elhiszem... a sízésből is csak a fehér hegycsúcsok jutottak ismét neked? Vagy még lécre álltál?
Anita, már nem síeltem, hasam akkora mint aki holnap szülni megy, pedig még van két hónapom legalább, talán jövőre összejön!
Megjegyzés küldése