A kertünkből

Ha gondozzuk a kertünket, akkor az mindenképpen meghálálja, mint az alábbi képen is látszik:

A betakarított termést persze jó lenne el is fogyasztani, mivel azonban nekem általában ezt rögtön és azonnal nem lehet, ehhez ilyenkor jól jönne egy időkibővítő készülék, hogy eltehessem a későbbiekre. Vagy megoldás lehetne egy leheletnyit háziasabb férj, aki gondol a hideg téli napokra és arra, hogy milyen isteni lenne a kandalló tüze mellett mondjuk egy málnatorta. ;)

Itten pedig a kert, ahonnan a földi jók származnak:

 

Bothy Threads: Ladies Who Lunch - Spending to Save (1)

Szóval most akkor ide is felteszem ezt a képet a hozzá tartozó szövegeléssel együtt, mert koncepcióváltás történt a másik blogon való közzététel után. :) Vagyis maradnak itt a hímzések és egyéb mindenféle, ami kezeim közül kerül ki, a lelkem mélyére meg a másikon engedek majd bepillantást.

 

Már hónapok óta hímzem ezt a három hölgyet, kettő már egészen kivehető közülük. Sokszor azonban elmarad a vonaton a kreatív tevékenységem és az okosnak vélt telefont nyomogatom... azt hiszem, változtatok majd ezen és inkább visszaszokom a hímzéshez, annak lesz kézzel fogható eredménye.

Szóval kb. három hónappal ezelőtt, húsvétkor vágtam bele ebbe a mintába és most nem egészen a felénél tartok a kontúrok nélkül, ami ennek a mintának igencsak jót fog tenni, mert sok helyen elég elnagyoltak a színfoltok.

Imádom a rengeteg színt, ami benne van és annak ellenére, hogy viszonylag egyszerű a minta, még soha ennyit nem bontottam vissza, mint ennél a darabnál. Történt ugyanis, hogy többször sikerült elrontanom, de többször előfordult az is, hogy a maradék fonal levágásakor elvágtam az x hátul futó öltésrészét és kénytelen voltam elvarrni a szálakat.

Jelenleg itt tartok:

Bezárom a blogomat

Hosszas mérlegelés után úgy döntöttem, hogy zárt bloggá alakítom a naplómat, mert idővel túl sokat adok ki magamból nyilvánosan. És miután az túlzott mértékű őszinteségemmel közvetve saját magamnak okozok kellemetlenséget, csak azokat engedem ennyire közel magamhoz, akit erre érdemesnek tartok.

A kézimunkáimat természetesen továbbra is bárki megtekintheti az eddig angol nyelvű, de senki által nem követett (mondjuk egy ideje nem is volt mit) és új alapokra helyezett blogomon az alábbi címen:

http://akrucipka.blogspot.com

Akik továbbra is szeretnének olvasni, azokat kérem, hogy hagyjanak itt ennél a bejegyzésnél egy megjegyzést vagy a későbbiekben a blogger felületén lehet majd kérni hozzáférést.

Update: Rájöttem, hogy nem is ezt a blogot kellene bezárnom, hanem majd a másikhoz adok meghívót annak, aki kér, ezt pedig hagyom nyitva, mert így az összes korábbi munkám is lakat alá kerül, azt pedig nem feltétlenül szeretném. Szóval itt maradnak a hímzések és amit kézzel készítek, aminek eredetileg is indult, másikon meg leszek őszinte. :)

Teázás az Európa-ligetben

Már majdnem egy hónap telt el azóta, hogy együtt teáztunk a Városjáró Teázókkal az Európa-ligetben a vár tövében.

Katasztrófa-turizmus keretében láttuk a kiáradt Dunát, jókat beszélgettünk és nagyon finom teákat kóstolhattunk, nekem a koreai téli zöld tea volt a kedvencem, az lépett a toplista tetejére. Volt rengetegféle sütemény is és hogy ne érezzem magam teljesen kiéhezettnek ezekre, sütöttem sajátot is egy almás-fahéjas muffin formájában. És volt egy gesztenyés gőzgombócnak nevezett édesség is, amit nem bírtam megállni, hogy ne kóstoljak meg, de kár volt... nekem már ehetetlenül édesnek bizonyult. A többiek furcsa módon nagyon istenítették.

A csapat késő estébe nyúlóan teázott, mi viszont kora estére haza szerettünk volna érni, így az erősebb teákról már lemaradtunk, ezt én olyan nagyon azért nem bánom. Viszont legközelebb is csatlakozunk hozzájuk, ha az időnk engedi.