Kb. egy hete készülök megírni ezt a bejegyzést, talán azért nem fogom túlságosan elnagyolni a dolgot, ahogy az emlékek kezdenek a feledés sűrű homályába veszni.
Szóval az endokrinológus javaslatára, a sok pecsételés miatt, meg mivel amúgy is a haditerv része volt időpontot kértem a nőgyógyászhoz, ami nekem elég kényes pont az életemben, ezzel valahogy szinte minden esetben sikerült mellényúlnom. Ez a legutóbbi is kicsit vegyes érzéseket hagyott végül bennem, ahogy jobban átgondoltam, mert voltak nála furcsaságok.
Április elején hívtam fel a dokit, hogy szeretnék hozzá elmenni egy vizsgálatra, teljesen emberi volt a beszélgetés alkalmával, először a saját számát adta meg, hogy ott tudok bejelentkezni, aztán kértem egy másikat tőle, mivel ezen beszélünk most. Megkaptam a számot, bejelentkeztem és vártam, hogy elteljen a majd három hét, ugyanis csak hétfőnként van magánrendelése. A rendelésig próbáltam információkat szerezni róla, de még fórumokban is alig találtam valamit és azok is két-három évvel ezelőtti történetek voltak, azonban mindenki pozitívan nyilatkozott róla és kiemelte az emberségességét, ami azért nagyon tetszett.
Ahogy közeledett a vizsgálat időpontja én úgy lettem egyre idegesebb, pedig utólag már megint kiderült, hogy feleslegesen. Délután 5 órára volt időpontom, nem sokkal hamarabb érkeztem, mivel munkából mentem hozzá és csak negyed órás csúszást szedett össze addigra, ami szerintem egészen jó, bár nem tudom, mikor kezdte a rendelést. Andris elkísért, hosszú vívódás után erre jutottunk, hogy velem jön és együtt megyünk haza és tulajdonképpen ez volt a lényeg az egészben, meg talán kicsit kevésbé izgultam mintha egyedül mentem volna (ennek ellenére az egész agyam mintha leblokkolt volna, hogy semmilyen gondolat ne jusson eszembe, így beszélgetőpartnernek sem voltam ideális...).
Annyira zavarban voltam, hogy be sem mutatkoztam, de ő ugye egyértelmű, hogy ki, én meg megint csak tudtam magamról és láttam a listában a nevemet, szóval elvileg ő is tudta, hogy én ki vagyok. Ilyet mondjuk még sosem csináltam, olyat meg pláne, hogy azt sem tudtam hogyan kezdjem, hogy ki küldött és miért is vagyok ott. Szóval nagy nehezen kinyögtem, hogy az endokrinológus küldött, jellemzően a pecsételés miatt, meg ugye várjuk már elég régen, hogy jöjjön a baba. Elkérte a vérvételes papíromat és a D-vitamin szintemen egyből megakadt a szeme, az ATPO-ra azt mondta, hogy milyen magas, de azt úgyis rendbe teszi a doktornő, mert ért a pajzsmirigyhez, a női hormonjaim meg ahhoz képest, hogy milyen ramaty a többi egészen szépek. Ennek tükrében első körben felírt heti negyed üveg Vigantolt az eddigi napi 3 szem mellé és abban maradtunk, hogy május végén megyek vissza a doktornőhöz és akkor kérek D-vitamin szint ellenőrzést is amellett, amit a doktornő kér. Adott beutalót a klinikára, de megpróbálom majd megbeszélni a doktornővel, hogy írja rá a beutalómra ő is, hogy ne kelljen kétszer két helyre mennem. Ha rendeződik a D-vitaminom az javítani fog a pajzsmirigyen és az inzulin anyagcserén is, úgyhogy nagyon bízom benne.
A rákszűrést a vérezgetések miatt előre hozta, sajnos ez előző esti akció felsérthette a méhszájamat és még mindig vérzett kicsit, de a piszkálás nyoma szerdára elmúlt. Gyulladás gyanús vagyok, kaptam antibiotikumot is, de csak akkor kell kiváltanom, ha ezt a lelet igazolja vagy ismétlődnek a panaszaim, ami szerencsére eddig nem következett be, tehát a leletre várok. Ha gond van hív, ha nincs kontroll alkalmával megvitatjuk.
Ultrahangot nem csinált, csak manuálisan vizsgált, de olyan óvatosan, hogy alig vettem észre. A cikluskövetésre azt mondta, egyelőre nincs értelme, mert olyan alacsony a D-vitamin szintem, hogy ha még véletlenül sikerülne is a baba, vetélés lenne nagy valószínűséggel a vége a jeles eredmény következtében. Ugyanakkor nagyon optimista volt, mikor másztam fel a vizsgálószékbe azt mondta, hogy három hónap alatt rendezzük a D-vitamint (értsd 13-ról 80-100 közötti szintre hozzuk az értékét) legkésőbb őszre baba lesz nálunk. Minden esetre én lennék az egyik legboldogabb, ha ez tényleg így lenne, Andris meg a másik. :)
Andrisnak javasolta a katonaszámok ellenőrzését, nála kb. ennyi lenne a kivizsgálás, én ezt nem szeretném jövőre halogatni, még akkor sem, ha két éve még minden rendben volt nála, legyünk tisztában a jó eredménnyel is idejében.
Kontrollra a doktornős látogatás utánra kell mennem, bár erre rá kellett kérdeznem, mert nem mondta magától. És ami még furcsa volt, hogy nem csinált nekem kartont és nem jegyzetelt semmit, nem adott lelet arról, hogy ott voltam semmi ilyesmi. Engem egyfolytában Einsteinre emlékeztetett és lehet jegyzett is mindent a fejében, de remélem ő nem fog összekeverni senkivel később... legközelebb majd azért finoman megpróbálok rákérdezni nála erre a kartonos dologra.
Szóval ezeket a tudósos nüanszokat leszámítva teljesen elégedett vagyok és nagyon szimpatikus volt. Megbízom a szakértelmében és biztos vagyok benne, hogy lesz előbb vagy utóbb baba a pocakomban a segítségével.
Nem tudom, hogy a tavasz játszik ebben szerepet és ha igen mekkorát, de úgy érzem, hogy ez az adag D-vitamin mennyiség már nagyon kellett nekem. Jó volt az eddigi is, de ez a mostani vagy a kettő együtt viszi a pálmát.
A pajzsmirigyes gyógyszernél teljesen bevált a heti öt nap két nap szünettel, de nem egymás után, hanem egy napot közbe iktatva, úgyhogy pénteken és vasárnap van szabadnapom, amikor nem kell az időt figyelnem, hogy mikor vettem be, mikor ehetek és mikor kell ennem.
Az inzulinos gyógyszert ma van egy hónapja, hogy szedem napi fél szemet, ezzel teljesen jól elvagyok. Az elején bekavart a székelésbe, de most újra rendeződött az is, aminek azért örülök. A hétvégén próbálkoztam emelni egy egész szemre az adagot, de másnap reggel kíváncsiságból mértem egy éhgyomri cukrot, ami 1,8 lett, ilyen alacsony értéket még életemben nem láttam, ráadásként tegnap reggel is nagyon rosszul voltam, reggeli nélkül el sem mertem indulni, így maradok továbbra is a fél szemnél, meg konzultálok a doktornővel. Sajnos a tesztcsíkok még mindig nem érkeztek meg, azt hiszem már csak négy darabom maradt, úgyhogy azt tényleg csak akkor akarom használni, ha nagyon szükség van rá. De ez elég nagy pofátlanság, hogy országosan hiány van a termékből, a beszállító március végére ígérte a szállítást, amit áttett április végére, de még mindig nem tudja pontosan mikor fogja szállítani. Ilyet is biztosan csak Magyarországon lehet megtenni...
Következő lépés, hogy egyeztetek az endokrinológussal beutaló és gyógyszeradag ügyben, aztán vérvétel, aztán kontroll nála és a nőgyógyásznál is, ha valami van a cytológiával, akkor közben nődoki is. Tartom továbbra is a diétát, a sok mozgást, eszem a bogyókat és nyáron babásodok. Ha bármi másképp alakul közben, akkor módosítunk.
