Valamiért napok óta ennek a számnak a refrénje cseng a fülemben és folyamatosan vissza-vissza térek hozzá... biztosan valami Isteni szikra féleség és nem csupán a véletlenek összjátéka.
Tulajdonképpen minden porcikám szomjazza a napfényt, nagyon vágyom ki a napsütésbe a friss tavaszi levegőbe. A lelki hátteret sem kell különösebben boncolgatni azt hiszem, szükségem lenne ott is a fényre, közel kellene engedni magamhoz, ami sokszor elég nagy nehézséget okoz, de kellene és erőt kellene venni magamon. Az elkényelmesedés nem ment fel semmi alól, dolgozni kell magamon, ha nem csak nézni szeretnék a fény felé, de én magam szeretnék lenni a fényesség.
0 gondolat:
Megjegyzés küldése