Nagy lelkesedéssel vágtam a fejszémet a kötésbe, de nem mondom, hogy akkora és örök szerelem lesz, mint a hímzés. Vannak már öltések, amik egészen jól mennek, a lekötés azonban még mindig nem az én műfajom... hiába tettem nagyobb tűre a kendőt, ugyanúgy összehúzta a kendő alját.
Ismét a Traveling Woman-t kötöttem meg, jó sok idő alatt, kicsit több, mint egy év kellett hozzá. Na igen, van akinek elegendő lenne erre egy-két nap is.
Nem tudom, hogy velem van-e a probléma, vagy a mintából adódik, hogy nem sikerül háromszög alakúra a kendő; ezt a legutóbbit leginkább egy denevérszárnyhoz tudnám hasonlítani (bár meg kell jegyezzem, hogy határozottan jobb formája van, mint az előzőnek).
Ilyen lett ő, denevér:
Egyébként a blokkolás még hátra van, csak szárazon gyorsan kitűztem, hogy mennyire lehet majd cakkozni az alját. Nem sok reményt fűzök hozzá, ezen a részén a dolognak még an mit csiszolni. Emellett pedig a sok színfolt között kicsit elveszik a minta, de ennek ellenére jó kis könnyű nyári vállkendő lesz belőle, télen pedig a nyakam köré tudom majd tekerni, a fekete kabátot kifejezetten jól fel fog dobni. Most hirtelen bekerült a terveim közé ebből a fonalból egy Rita féle horgolt sapka is, azt is nagyon szeretem, amit tőle kaptam, szerintem jól mutatnának együtt. Mire szükség lesz rá, akár el is készülhet...
2 gondolat:
Tudom, hogy ez nem vígasztal, mert ilyenkor bántja az embert, hogy nem sikerült, de szerintem ilyen alakban még eredetibb is, mint háromszögként! És a színe nagyon-nagyon szép!
Köszi! :) Azt hiszem, nem is pontosan háromszög alakja lett volna a minta alapján, szóval annyira nem zavar a dolog. Az sokkal inkább, hogy nem sikerült elég lazára zárni a végét, így nem lehet majd játszani a csipkézéssel igazán.
Na meg egy biztos, hogy egyedi. :)
Megjegyzés küldése