Mirabilia SAL - Queen of Peace (1)

Belekezdtem az első hölgybe, van még mit rajta dolgoznom ahogy a mellékelt ábra is mutatja, de talán már érdemes volt ezt az állapotot megörökíteni...

Nora Corbett - O betű

Vele olyan gyorsan elkészültem, hogy nem is fotóztam hímzés közben. A végső megjelenési formája még bizonytalan, de hajlok rá, hogy kép készüljön belőle és mivel ajándéknak szánom, ő sem marad nálam.

Dimensions - Winter Welcome (5)

Valahol egyszer írtam, hogy talán nem lesz töretlen a kép pályafutása, hát valahogy tényleg így van. Egyszerűen képtelen vagyok sokáig egy huzamban ezt a képet hímezni, talán még most ilyen havas időben könnyebb dolgom van egy picit. Aztán kellett nekem kivasalni, mert a gőzöléssel nem egészen tiszta víz jött ki a vasalóból, így helyenként sárgás foltok éktelenkednek a hófehér anyagon... bízom benne, hogy oda pont kell majd hímezni valamit és nem fog látszani. Feltett szándékom ezt ezen a télen befejezni, ha végzek a fák szürkeségével talán menni is fog a dolog, bár a kerítést számolgatni sem piskóta.

Íme, jelen állapotában:

Gógynövényes RR kendőm

Már hónapokkal ezelőtt visszakaptam Dorától, de azóta is várja szegény a sorsát, hogy végleges formájára igazítsam. Talán majd a január-februári hosszabb pihenőm alatt.

Addig is nagyon-nagyon köszönöm lányok, hogy veletek hímzhettem és persze azt is, hogy mindenki gondos és aprólékos munkát végzett. Ígérem, hogy mutatom majd a végeredményt, ha elkészül.

Sógoréknak karácsonyra

Élvezet volt készíteni őket... :)

Sok szeretettel Petinek és Zsófinak!

Zina

Ő tegnap készült, hirtelen felindulásból esett a választásom erre a figurára, szerettem volna valami újat kipóbálni. Rövid pihenő után indul is leendő otthonába, hogy ott aztán vigyázzon a leendő szülőkre és a születendő kislányra. :)

Home of a needleworker (too!) szintén keretezve

Sokáig nézegettem a kereteket a választáskor és jó néhány paszpartu is állt mellette, de így "csupaszon" tetszett a legjobban.

Neki is megvan már a helye, csak a férfikezek hiányoznak a véglegesítéshez.

Hortenziám keretben

Már lassan egy hónapja, hogy elhoztam őt is a keretezőtől, de még csak most jutottam a fotozásig. Még mindig nem tökéletesek a fényviszonyok, az eddigieknél azért kedvezőbbek... lassan kezd a helye is körvonalazódni. 

Mindenképpen olyan helyet keresek neki, ahol sokszor láthatom, mert annyira szép lett! :) Még ha a fotó nem is annyira adja vissza teljes egészében (pl. a kis gyöngyök alig látszanak a virág közepében).

Nora Corbett - Letter B (3) keretezve

Anyukámnak sok szerettel:

(Ma délután fogja megkapni, nagyon bízom benne, hogy tetszeni fog neki.)

Tündérlátta

Az angyalok mellé készítettem egy tündért is, szintén ajándékba. Lassan ideje lesz nekilátni a saját külön bejáratú vidéki angyalkámnak, addig is bemutatom a karácsonyi tündért.

Ünnep

Minden kedves olvasómnak békés, meghitt karácsonyt kívánok!

Bemutatom Olgát

Nem tudom, mennyire passzol hozzá ez a név, de nekem ez jutott róla eszembe. És most már vitathatatlanul is Tilda függő lettem nem csak a könyvek lapozgatásában, hanem a figurák varrásában is.

Szóval szerdán Olga új otthonra talált Orsinál, bízom benne, hogy jól fogja magát érezni. :)

A képek minősége miatt már nem is szabadkozom... viszont ami a képeken nem látszik, hogy az angyal szárnya lecsatolható, ha épp úgy hozza a kedve.

Készülök fotózni...

... persze már megint nem fog menni napfényben, de még egy jó ideig nem is igazán látok ilyesmire esélyt. Bár ez leginkább csak amolyan emlékeztetőféle magamnak, hogy mennyi mindennel vagyok már megint elmaradva.

• egy újabb Tilda baba Olga személyében,
• Nora Corbett B betűje keretezve,
• Nora Corbett O betűje egyelőre keret nélkül,
• LHN - Home of a Needleworker (too!) keretezve,
• Dimension - Hydrangea in bloom keretezve,
• Mirablia SAL - Queen of Peace folyamatban,
• Gyógynövényes RR kendőm (már ezer éve visszakaptam, de még nem öntött végleges formát idő hiányában),
• bimbózó és virágzó orchideák,
• varrószoba (bár most inkább csak egy csatatérre hasonlít, mert minden fent felesleges dolgot oda lentre ömlesztettem be válogatás nélkül),
• és persze a saját készítésű karácsonyi ajándékok, de ezekről még úgysem ránthatom le a leplet.

Karácsonyi képeslapok

Elkészültek és ma majdnem útjára is indultak a postagalambok, talán holnap lesz időm szélnek ereszteni őket kedves és oly ritkán látott barátaim felé. :)

És itt szeretném még egyszer Juditnak megköszönni a lehetőséget, hogy elkészíthettem őket!

Neujahrskonzert

Réges-régi vágyam, hogy egyszer élőben hallhassam a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét, így ma utána jártam, hogyan is működik a rendszer. Azt hiszem - a szerzett információk birtokában - ez még sokáig álom is marad, mert januárban már a 2012. évi koncertekre lehet jegyet előjegyeztetni, később gondolom esély sincs rá, hogy hozzájusson az ember. De ez csak a dolog egyik része, a másik a jegyár... persze nem is tudom, mit gondoltam, de több száz eurót  (970 a plafon) azért nem, mert bizony ennyibe kerülne, ha ülni szeretnék és nem egy túlságosan eldugott sarokban. 

Viszont ma kaptam egy csomagot az egyik osztrák speditőr cégtől fali naptárral és egyebekkel (csodálkoztam is rajta, hogy megérkezett, mert nem mindig szokott ám ez idáig eljutni, valahol elakad a posta útvesztőjében), alig hittem a szememnek, mikor a cd-nek látszó tárgyat kicsomagoltam! A 2010 évi újévi koncert felvételét tartalmazza két lemezen. :) Ennek most nagyon-nagyon örülök.

A telefonom új ruhája

Három évig bírtam finn telefon nélkül és ugyan még nem feltétlenül szorult volna cserére a jelenlegi, viszont ki tudja mikor döglött volna be végleg valamilyen formában. Ezt megelőzendő már egy ideje nézegetem a telefonokat és kettő között vacilláltam... először azt gondoltam, hogy nekem egy érintőképernyős okos telefon kell, aztán a tesztek meggyőztek, hogy nem és végül egy zenelejátszós változatnál maradtam. Eddig nagyon tetszik, bár néhány dologra még vissza kell szoknom, meg vigyáznom az oldala nyomogatásával, mert ott is tele van gombokkal bárhová nyúlok. 

De alapvetően nem azért kezdtem el bejegyzést írni, mert lett egy új telefonom, hanem mert ma a vonaton gyorsan sebtiben horgoltam is neki egy ruhát, ne kallódjon már szegény csak úgy a táskámban. :) Próbadarab létére egészen jól sikerült, azért igyekszem majd ezt tökéletesíteni.

Lassan kihal a blogom

Annyira ritkán írok, hogy lassan teljesen kihal a blogom, pedig beszámolnom lenne miről, mert egyáltalán nem mondhatnám, hogy unalmasan telnek a napjaim. A munkám egyre több, csak sajnos azzal nem mindig van időm foglalkozni, amit szívesen csinálnék, mert mindig priorizálni kell és valahogy mindig a piszkos munka kerül előre sorban, pedig a pályázatos részét nagyon szeretem... olyan, mint egy kirakó, egymás után áll össze a sok-sok apró kis részlet és a végén megszületik az egész. És nem utolsó sorban ilyenkor nem vagyok a helyemen, szóval nem ér utol a zagyvaságok nagy része. :) Ma viszont agyleszívó tesztelés/oktatás lesz már megint, bár értelmét nem látom, de ki tudja, hátha előre visz... bár a hétfőn átadott 7 oldalas hibajegyzéknek nem hinném, hogy nagy százalékát javították volna, a csodának ebben a részében már nem hiszek. Azt az egy valamit azért valaki elmagyarázhatná, hogy egy programfejlesztésben miért a fejlesztő diktál és nem a megrendelő? Több egyszavas válasz is létezik erre, csak éppen nem a szakmaiság a fő jellemző sajnos, a többiről meg már ne is beszéljünk.

Még mindig nem lehet tudni, hogy január 1-től kik leszünk, hol leszünk, leszünk-e egyáltalán... állítólag még idén megtudjuk. Kihirdetett rendelet persze még nincs hozzá, de gondolom majd előbb-utóbb ezt is megoldják.

Voltunk Dumaszínházban, állati jó volt a műsor, csak a pajtásokkal nem igazán sikerült beszélgetni, ez ugye ott nem igazán erről szól. Hadházi indított, aztán jött Bács Miklós (élőben nekem sokkal jobban tetszett, mint a kamerák előtt) aztán Benk Dénes és Kőhalmi Zoli zárta a sort. Mit ne mondjak, el tudnék viselni egy hasonlót a közeljövőben. :) Kivételesen a New Orleans Pub-ban volt az előadást, hát a helyszín nekem nagyon nem jött be. Mondjuk VIP asztalt kaptunk, mert nyolcan voltunk összesen, ami egy viszonylag kis körasztalt jelentett körben ülőkével, szóval a kényelemmel nem volt gond, de a kiszolgálás és a választék nekem a Godot-ban sokkal szimpatikusabb volt.

Aztán szombaton és vasárnap a kimúlt malackák tetemét daraboltuk és konzerváltuk megfelelő formában, jól esett már egy kis fizikai munkaféleség a sok zsibbasztás között, de nem tartott ez sokáig, mert vasárnap kénytelen voltam visszatérni a zsibbasztáshoz, mert én állat, olyan becsületes vagyok, hogy rám osztott lehetetlen munkát is képes vagyok megpróbálni teljesíteni.

Eldöntöttem, hogy Miskolcra megyek műtétre, az időpontot a karácsony előtti napokban próbálom majd meg megsaccolni az orvossal, valahová január 10-e köré fog esni. Ez azért adott egy kis megnyugvást, végre legalább ebben a dologban nem vergődöm kétségek között. A műtét után viszont nincs mese, jönni KELL a babának, különben nem úszom meg a hormonkezelést. Egyelőre a terv, hogy jönni is fog, no de voltunk már ezzel így...

A hormonjaim első fele úgy tűnik, rendben van, folyt. köv. karácsony előtti héten.

Hímzek, amikor csak tudok feszültséglevezetés gyanánt, így vannak már képeslapnak valók, gazdákat is találtam hozzájuk, folyamatban van egy újabb Nora Corbett betű, na meg a Miriabilia SAL első hölgye. Képekkel ki tudja, mikor jövök, mert ezen a héten nem sok szabad percem lesz világosban. Ma délután azt hiszem, elugrom a keretezett képekért is, hogy a ne a holnap délutánt rövidítsem meg vele.

Addig is várom a csendességet, a havat és békességet...

Talán...

... lesz egy ilyen barna táskám.

Ursula

Íme Ursula, ez a név már rajta ragadt. :) 

Tegnap átadtam anyának, ma reggel pedig már meg is találta a helyét:

Fordrásznál

Hétfőn fodrásznál jártam, csak egy szárítást mertem kockáztatni, talán nem lőttem túlságosan mellé ezzel a döntéssel. Pedig nagyon ráférne már a hajamra egy tisztességes vágás, de a rudabányai fodrásszal eddig még csak egy tudta majdnem felvenni a versenyt (na ő meg szépen felhagyott a fodrász szakmával egy időre). Csakhogy az említett etalon hölgyhöz eljutnom mostanában szinte lehetetlen és sajnos betegség miatt pillanatnyilag nem is dolgozik... minden esetre nem adom fel a keresést, most kaptam egy újabb kísérleti nyulat a kolléganőmtől, hasonlított ugyanis a végeredmény az általam elvárthoz így szemre első látásra. De ugye puding próbája az evés, valamikor kérek is majd időpontot.

Azért még pár szó erejéig visszatérnék a hétfői esetre, nem volt éppen vészesen rossz, de picivel többért máshol már le is vágják a hajamat és ritkán szokott ennyire összeállni kis ragacsos tincsekbe az egész. Végül azt hiszem, Andris vonta le a konklúziót, ennyit mondott: "Jó, de olyan, mintha nem lenne befejezve." Szerintem pedig egy fodrász akkor készítsen úgy frizurát, hogy úgy nézzen ki, mintha be lenne fejezve akkor is, ha nem ő vágta és nem pont az aktuális frizurakészítés előtt. Szóval nem ő lesz Fóton a kedvencem...