Ma elkészültem az utolsó előtti növénykével ebben az RR-ben, már csak a Dorottyáé lesz hátra. Ha nem mentünk volna jógázni, akkor ott is hagyhattam volna Dorottyánál a kendőt, mert csupán néhány franciacsomó hiányzott róla és a nevem. Maga a minta nem nagy, pikk-pakk ment a hímzés és a kontúr is, de ezek a csomók, most valahogy nagyon nem estek kézre, minden esetre a végeredmény kárpótol a nehéz munkáért.
Szóval aloé sok szeretettel Miának:
5 gondolat:
De jó neked, hogy már ezzel is megvagy!
Igen, jó már túlleni rajta annak ellenére, hogy magát a mintát szeretem hímezni. Várom már az utolsó kendőt, nem bánnám, ha még az idén készen lennék vele.
De jóóóóó! :-) Nekem is már tényleg neki kell állnom a tiédnek! ;-)
Én is szerettem/szeretem hímezni ezt az RR-t, de én is várom már, hogy kézhez kapjam a kendőmet. :-)
Szerintem ezzel mindenki így van. :-)
Tündéri lett!
Viki, ZDóra kivétel, mert ő már visszakapta. :)
Marcsi, köszi!
Megjegyzés küldése