Már megint eltűntem...

Hetek, lassan már hónapok óta nincs egy értelmes bejegyzés a blogomon. Na ez sem az lesz most, de néhány dolgot szeretnék a margóra írni, hogy ne merüljön teljesen a feledés homályába.

• Fejlődik a kandallónk, múlt héten kapott gipszkarton borítást és most már formára olyan, mint ahogyan elképzeltük. Azt hiszem, nagyon fogjuk szeretni, ha felkerül rá a csempe borítás és le is festik.
• Átkerült a kamrába a mélyhűtőszekrény, ami szintén nagy előrelépés volt, mert végre oda került, ahová terveztük eredetileg is.
• Átrendeztük a hobbiszobát, kezd kialakulni annak is a végleges képe. Vagyis a hímzős és varrós cuccokat tartalmazó szekrény és a tűzhely átkerült arra a falra, ahol a mélyhűtő volt meg a nyári/téli ruháim egy akasztós állványon, a mosóporos polc átkerült a varrógép melletti sarokba, ennek az egésznek a helyére pedig bekerült a szappanozós pultom, ami még csak ímmel-ámmal van összerakva és nem is érdemes jobban, amíg nem jön vissza a vízvezeték szerelő. Tervek szerint január elején jön vissza és akkor felszereli a fürdőbe is a törölközőszárító radiátort is. Körvonalazódik a festés is, azt várhatóan februárban bonyolítjuk.
• Elkészült a három magnóliás keretezésem és a házi áldásom, de még nem akadtak lencsevégre.
• Voltam Zsuzsinál táskát varrni, amit előszeretettel hordok is, csak kellene még rajta alakítanom, mert a villamoson nem annyira nyerő egy nyitott táska. De erről könnyen lehet, hogy már írtam is.
• A kajajegyem egy részét új minihifire költöttem, a régivel még nem tudom mi lesz, mert a kazettalejátszója sem tökéletes és a CD-lejátszóját is legalább meg kellene tisztítani, de nem biztos, hogy az segít rajta.
• Végre kiszórtam a pályázatosokat és elrendeztem nagyjából az engedélyek sorsát, de még mindig van mit intézni ezzel kapcsolatban, plusz a közben beeső feladatokat is meg kell oldani, vagyis tiszta diliházban érzem magam ilyenkor. Nagyon várom már a hétvégét és bízom benne, hogy a kezdeti szivatásos ijesztgetés ellenére tényleg elenged a főnököm szabadságra arra a nyomorult két kis vacak napra karácsony és szilveszter között.
• Megyünk januárban síelni egy egész hétre, lefoglaltuk a szállást, most már csak a hó hiányzik... bár az Alpokban biztosan több esik, mint itthon.
• Megvettük a fenyőfát, amit majd csak jó későn fogunk feldíszíteni, mert az idén sorrendet cserélünk és először megyünk anyáékhoz és utána maradunk itthon. És már megint elgondolkoztunk rajta, hogy nem kellene-e egy szépséges műfenyőre váltani ezt a minden éves friss vásárlást, egy idő behozná az árát. Csak az a baj, hogy ettől még jó sokat kivágnak és tönkre is mennek, amiket nem vesznek meg. Nekem ez ilyenkor mindig egy jó nagy dilemmám.
• Viszonylag keveset hímzek, azt is leginkább a vonaton, ha épp nem valami munkát cipelek haza.
• Újra járok hastáncolni. :) Nagyon örülök, hogy végre eljutottam, még így is, hogy Mogyoródra kell érte menni és viszonylag sokba kerül. Végre dolgozik az agyam is tánc közben, annyira lekötött, hogy semmi másra nem tudtam (persze nem is akartam) koncentrálni csak a mozdulatokra és tele volt az egész óra új és újra tanult mozdulatokkal. Imádom! Alida pedig nagyon ambiciózus, februárban debütálni szeretne velünk. Szóval valamit kell kezdeni a fellépős ruhámmal is, mert a szoknya ugye biztosan jó, de a csípőövem maximum a derekamra lesz jó. Na majd meglátom.
• Megsütöttem életem első zserbóját és Pom-Pom sütéjét... egyelőre még vannak kétségeim, hogy jók-e ők ilyen állapotban, de a fogyási szintből lemérve Andrisnak nagyon ízlik, a többiek véleményét meg nem tudom. A zserbó egyelőre felvágatlan állapotban pihen.
• Még mindig agyalok a mestermunkámon, de nem jut semmi értelmes az eszembe. Tudom, hogy bármit készítek, azt elfogadják, de én akkor is szeretnék valami olyat alkotni, ami igazán jellemző rám és ezt még nem sikerült eddig kitalálni.