Orsi Ági barátnője megkért, hogy hímezzem bele a lánya mesterének nevét a neki szánt takaróba. Megnéztem és kicsit meggondolatlanul elvállaltam. Magát a minta kiválasztását is rám bízta, sőt még a Sára és Sári között is választhattam, szóval szabad kezet kaptam. Találtam megfelelő színű fonalat, kiválasztottam a megfelelő betűtípust és nekiláttam. Megküzdöttem a kis szőrszálakkal, de gyorsabban készen lettem vele, mint először gondoltam, csak a végeredmény nem lett az én elvárásaim szerint egészen tökéletes. Szerettem volna szebb munkát kiadni a kezemből, de ebből a takaróból nem tudtam többet kihozni.
Szerencsére Áginak tetszett és remélem a lánya mesterének szívébe is belopta magát a személyre szabott pihe-puha takaró.
0 gondolat:
Megjegyzés küldése