Rico Designs - Vidám téli akasztóslógóka (2)

Még a múlt héten elkészültem vele, de megvártam a mai napsütést a fényképezéssel. Így most már be is vihetem holnap a neki szánt helyre, a tavaszi banner helyére az irodában.

Debbie Mumm - Kitchen Collection - Lil' Cupcake (1)

Még valamikor nyár elején fogtam bele ennek a sorozatnak a második felébe és mivel nagyon szerettem őket készíteni, rohamos gyorsasággal készültek... egészen addig, míg el nem jutottam a gyöngyözésig, mert arra most egyszerűen nem bírt rávinni a lélek, valahogy nem volt kedvem hozzá. Úgyhogy félkészen várják a sorsukat.

Ő az abszolút kedvencem, hímezni is ezt volt a legjobb és a mintája is ennek tetszik a legjobban.

Szeretnék...

Szeretnék áldás lenni, nem csupán a közvetlen környezetemben lévők számára - bár ez az elsődleges célom - hanem az egész emberiség számára is. A kivitelezés még sok-sok csiszolást igényel, de igyekszem ezen az úton haladni.

És hogy hogyan jutottam erre a felismerésre? Mondhatni kipattant a fejemből az isteni szikra, inspirációt természetesen kaptam hozzá jó néhány könyv formájában, melyeket tegnap vettem először a kezembe, de valamiért úgy érzetem, haza kell vinnem őket. Néha-néha biztosan el is ejtek majd itt is egy-egy morzsát belőle, mert biztos vagyok benne, lesznek kedvenceim... mint ahogy egy rögtön tegnap akadt is. Mostanság belőlük töltekezem majd és kíváncsian várom, hogyan fognak rám hatni.

Nem vagyok megrögzött Istenhívő, sem templomba járó, bár önszántamból választottam a református vallást, azonban úgy vélem, az igazi hithez az ember saját belső templomában tud eljutni. Ettől függetlenül van olyan templom, ahová évente néhány alkalommal szívesen megyek, de mindig olyan furcsa érzések kerítenek hatalmukba, talán mert azok, akik oda járnak félik és nem hiszik az Istent (vagy nevezzük bárhogy is, ki ki saját meglátása szerint). Lassan-lassan már tudni vélem, mit jelent az, hogy hiszek önmagamban, hiszek az értékekben, hiszek a szeretteimben, és hiszek azokban, akiknek szükségük van rá, de megtagadják saját maguktól. 

Bizonyára vannak, akinknek ez magától értetődő, vannak, akik soha nem jutnak el idáig és vannak, akik ugyanúgy végigjárják az utat, amit én. Hosszú és rögös lehet az út, de higgye el aki rajta jár, hogy megéri!

Pilla pillanatok

Tegnap ricinus kúrába kezdtem a szempilláim szépségessé varázslása érdekében. 

A gondolatot Judit ébresztette fel bennem, akinek nem csak ezt a bejegyzését érdemes szerintem elolvasni, nagyon tetszik a többi írása is; a végső lökést pedig a kozmetikusom adta, mikor arról számolt be, hogy a 3D műszempilla használat közötti pihentetési időszakban nekik is ezt ajánlották a regenerálásra. Így tegnap lebattyogtam a gyógyszertárba és szert tettem a ricinusolajra. Tényleg csak fillérekbe kerül, de ha hihetek a Judit által tett megállapításoknak, akkor az egy hónapos kúra után olyan szempilláim lesznek, mintha a kozmetikusom 3D-t ragasztott volna.

Véletlenül van közeli kép a szemeimről Andrisnak köszönhetően az előtt állapotról, kíváncsi vagyok, mennyire fog látszani a különbség az utána készült fotóhoz képest. Remélem, nálam is ugyanazt a hatást fogja elérni, vagyis hosszabb, dúsabb és gyorsabban növekedő pillákat fogok kapni.

Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni...

Annyira örülök, hogy ezt most muszáj megírnom! :-)

Szóval az egész úgy kezdődött, hogy mániákusan gyűjtöm a Tilda könyveket, időnként el is készítek belőlük valamit, de engem már a puszta lapozgatás is feltölt, sőt a nyugalom, az izgalom és a lelkesedés egyfajta érdekes elegyével tölt el. Tehát jó, hogy vannak, ezt mindenképpen szögezzük le. Idővel rájöttem, hogy a kiadónál a boltitól jóval kedvezőbb áron lehet ezeket a szépségeket beszerezni és mivel nincsenek is teljesen elérhetetlen távolságban, személyesen szoktam átvenni a könyveket. A legutóbbi rendelésnél valamiért tényleg le is adtam a rendelést, nem csak besétáltam a kiadóba, kaptam egy halom matricát (a többit is ideje lenne már összeszedni, ha még nem dobtam ki őket) és boldogan cipeltem haza a kis híján tucatnyi könyvet.

Kivételesen nyereményjáték is csatlakozott a Tilda alkotóműhelye című könyvhöz, de alapvetően nem is foglalkoztam vele, mert a könyv volt a lényeg. Ma viszont keresett egy hölgy a kiadóból, először el sem tudtam képzelni, miért, de gyorsan a lényegre tért: szappankészítő tanfolyamot nyertem itt. Hozzátette még, hogy reméli olyan valakihez került az ajándék, akit érdekel a tanfolyam, erről természetesen többször is biztosítottam. Semmi kétség tehát, szappant fogok készíteni, úgyhogy mostan boldog vagyok! :-)

Majd beszámolok, hogy milyen volt mindenképpen! Addig is örülök, hogy én nyertem meg a fődíjat... salalala. Talán általános iskolás koromban nyertem utoljára tombolán fődíjat az öcsémmel együtt, én a felsőset az öcsém az alsósat, így két tortát vittünk haza. De most ezt csak én nyertem, ő meg legfeljebb majd "eheti", amit főztem, igaz sem rossz, ha mi esszük, amit ő főz.

Rico Designs - Vidám téli akasztóslógóka (1)

Csak így a napló margójára írom, hogy a vonaton is hímzek még mindig és javarészt ennek köszönhető, hogy haladok valamit a megkezdett munkáimmal. Mivel közeledik a tél, ezt kaptam elő gyorsan következő áldozatként és azt hiszem, jól döntöttem. :) Rico mintát alapvetően jó hímezni, mert nem túlságosan számolós mégis mutatós az eredmény, viszont azt nem szeretem, hogy színes képkockákkal rajzolják meg a mintát... miért nem jó nekik a szimbólumos rendszer, ami annyi de annyi gyártónál bevált már. Na mindegy, nem volt kedvem gépre vinni a mintát, úgyhogy a két piros között nehezen fogok tudni különbséget tenni, de majd csak megoldom valahogyan, ha már erre esett a választásom.

A kép persze vasárnap készült, úgyhogy jóval előrehaladottabb állapotban van azóta, vagyis készen van a hóember a hógolyókkal együtt és körvonalazódik a szívecskét tartó manósapkás lányka is. Valami díszítést még alkotnom kell majd hozzá, mert így nagyon snassz lesz a falon, de hátha hétvégén anyának lesz valami ötlete és még inkább hozzávalója.