Újra keretezés

Ma délután keretezőnél jártunk, viszont annak ellenére, hogy röpket egy órát töltöttünk ott még mindig nem kaptam meg az összes képet. Volt azért előnye annak, hogy bementem, mert a Mira-hölgyeknél még mindig laza néhány kontúr, remélhetőleg most a helyükre kerülnek egy kis külső segítséggel, na meg a másik ovális keretnek sem lett igazi a színe, elfelejtettek ugyanis egy leheletnyi aranyozást tenni az ezüst keretre, ami pedig nélkülözhetetlen. De pénteken a maradékot házhoz szállítják, mondta Mónika, hogy most már nem ráncigál magához többet a megmaradt darabok miatt.

És akkor itt vannak, amiket elhoztam (a szokásos kanapén voltak a fotózáshoz a legjobbak a fényviszonyok, ami még mindig nem művészi és ez sokszor bánt, de se türelmem, se kedvem, se ötletem a hatásosabb hátterekhez, így be kell érnem ezekkel):

 LHN: Daisy Lane Cottage, a feliratot saját kezűleg magyarosítottam.

Mirabilia: Easter Fairy

Nora Corbett: Trick or Treat Fairy újragondolva

Az otthon édes otthon remekül illik az előszobába, úgyhogy most egy darabig a pillangók átadják neki a helyüket. Egyszerű, mégis bájos és remekül összeköti a teret azon a pici helyen, egyfajta hídat képezve az előszoba a nappali és a fürdő között.

A húsvéti tündérke már csak jövőre díszíti a falat a nappaliban, de addig is lehet csodálni őt. Első ovális keretes képem, és mint majd később fény derül rá, nem is az utolsó. Egy dolog nem tetszik a képben, hogy az alapanyag miatt messziről elveszik a tündér a háttérben, így ha még egyszer hímezném, másféle anyagot választanék hozzá... de közelről gyönyörően kimeli a keret és a paszpartuk. Úgyhogy majd húsvét táján - meg addig is - közelről nézegetem. :) 

És hát a végére az újragondolt Trick or Treat Fairy... aki nem emlékszik, itt megtekintheti a korábbi verziót, szerintem ég és föld a különbség és nem csak a kép minősége miatt. Ennyit számít, hogy van-e szeme és érzéke hozzá a megbízott személynek és a tulajdonosnak, bevallom, rám is rámfért a fejlődés, de ha valakinek van (szép)érzéke is hozzá és szereti is csinálni, akkor ezt lehet belőle alkotni. Egyszerűen imádom a kínai ablakosra vágott paszpartukat és ahogyan a színek kiemelik a tündért! Ahogy Mónika mondta, életre kelt a kép. Azt hiszem, ezt mindent magába foglal.

Keretben

Ők itt ketten a hónapokkal ezelőtti keretezőnél tett látogatásom eredményei, sajnos még nem mindegyiket kaptam vissza végleges formájába öntve, de ami késik nem múlik... talán a jövő héten sor kerül a többiekre is.

A fényképezés helyszíne szokásos, szerettem volna egy kicsit mást, de a helyükön nem alkalmasak a fényviszonyok és a szabadtéri sem lett az igazi. Maradt helyettük a romantikus lemenő nap fénye és a kanapé, a végeredmény így is magáért beszél talán. :)

 Dimensions: Butterfly Vignette

Még mindig imádom a színeit, egyszerűen mesés. Annyiféle színkombináció illett volna hozzá, de a melegsége miatt ennél maradtam, mert szinte körülöleli a képet. A pillangók pedig már a nyarat idézik a kék éggel, a zöld fűvel és a nyíló virágokkal.

LHN: Chocolate Shoppe

Ez a keret nagy kedvencem, annyira illik az ilyen barnás beütésű egyszerű mintákhoz, röviden azt is mondhatnám, hogy egyszerű és nagyszerű. A konyhában kapott helyet a hűtő felett az óra helyén... mondanom sem kell, hogy azóta jó párszor próbáltam már megnézni rajta reggelente, hogy mennyi az idő. Eddig sikertelenül, de a látvány cserében kárpótol.

Lanarte - Magnolia twig with flower (1)

Csak bizonyítékként, hogy nem felejtettem még el hímezni...

Imádom hímezni, de ennek ellenére lassan halad, mert a vonaton a hőségben egyre kevesebb kedvem van öltögetni, otthon meg mindig találok valami mást, amit én magam sem igazán értek. Viszont ha egyszer készen lesz, akkor belekezdek a sorozat harmadikjába is és ellátogatok velük a keretezőhöz... nagyon remélem, jól mutatnak majd együtt egy keretben.
Még annyit róla, hogy valamilyen különös oknál fogva, őt kerettel hímzem, megmagyarázhatatlan - talán az anyag lehet az oka, mert a többi Lanarte képet is kerettel hímeztem.

Na akkor most egy kis szappan

Továbbra is imádok szappant főzni, de még csak kétszer csináltam itthon és Andris szerint így is annyi szappanunk van már, hogy évekig elég lenne. Hát majd meglátjuk... mert ha elosztogatom, akkor azért hangyánit változik a helyzet. Legutóbbi darab kecsketejes-shea vajas körömvirág szirmokkal, de még érik, hiába próbálnám ki már nagyon szívesen.

Nem titkolt vágyam, hogy magasabb fokon űzzem ezt a kotyvasztást és szeretném elérni, hogy hivatalosan is forgalomba kerüljenek majd egyszer az én kis szappankáim. Közben meg fogalmam sincs ennek milyen valószínűsége és realitása van egyáltalán. Egy biztos, én nagyon szeretem kevergetni őket, egyelőre csak közvetlen környezetemet "mérgezve" vele, aztán hátha egyszer megvalósul az álmom.

Munka közben kell egy kis pihenés, na meg nem nyomhatom az ajándékozottak kezébe csak egy darabka papírszalvétában a mesés szappanokat, így hirtelenjében gyártottam nekik egy címkét. Van még rajta mit igazgatni, de első fecskének azt gondolom megteszi.

A csomagolás technikáján is elfér még némi tökéletesítés, na de idővel az is kiforrja majd magát. Ami még a címkét illeti, elirigyelltem a scrapbookosoktól a vágó- és domborító gépet és lehet a formához passzoló bélyegzőt is kapni... attól tartok, ez még nem most lesz. Első variáció, ha beindul valahogy az üzlet, második, ha véletlenül nyerünk a lottón (kár, hogy szinte sosem játszunk), nem is tudom, melyik tűnik valószínűbbnek. Azért bízom benne, hogy hátha mások is beleszertnek a szappanjaimba rajtam kívül. :)