2012. július 30., hétfő

Debbie Mumm - Kitchen Collection - Easy as Pie

És akkor a sorozat utolsó tagja, tehát bátran ígérhetem, hogy nem lesz több ilyen bejegyzés (kivéve, ha keretezőhöz jutok velük és felöltik végleges ruhájukat). Ő szintén egy olyan darab, amit egyben mutatok meg és szintén egy vasárnap délután végeztem a gyöngyözésével már-már rutinszerűen. De tényleg! :)




Debbie Mumm - Kitchen Collection - I'm Jammin'

Hiába kerestem róla olyan bejegyzést, amin gyöngyök nélküli állapotban leledzik, nem találtam... vagyis a sorozat újonnan kedvencévé előlépett dzsemes kép most így csupaszon és a teljes pompjában egyszerre debütál. Kicsit több, mint fél év telt el (egészen pontosan 8 hónap) a gyöngy nélküki állapottól a feldíszítésig, nem kapkodtam el na. Pedig igazán nem volt nagy munka, egyik vasárnap délután kicsit estébe nyúlóan sikerült teljesen befejeznem.

És akkor íme, hogyan lett a bábból pillangó:









2012. július 26., csütörtök

Kecsketejes-körömvirágos szappan

Már nagyon régen főztem ezt a szappant, nagy adag készült belőle ennek ellenére már csak képen látható példányokkal rendelkezem, de már mindegyikre van jelentkező, úgyhogy ezt legközelebbi főzéskor biztosan keverek. Annyira finom illata van és remekül táplálja a bőrt!


Kókuszolaj, pálmaolaj, shea-vaj, napraforgó olaj, olívaolaj és kecsketej keverékéből készült szárított körömvirágot hozzáadva, 5% olajtöbbletet tartalmaz. Az olívaolaj és a shea-vaj bőrtápláló, a napraforgóolaj bőrvédő és enyhén antibakteriális hatása mellett a kecsketej nyugtatja, regenerálja és táplálja a bőrt, gyengéd hámlasztó hatása a körömvirág darabkáival együtt segítenek az érzékenyebb bőrfelületek ápolásában. Érzékeny bőrűeknek és babáknak is ajánlható a kecsketej gazdagsága és a shea-vaj ápoló hatása miatt.

(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a csomagolás már hasonlít a végleges elképzelésemhez, aztán az idő múlásával ez még bizonyára változni fog, amíg el nem jutok az igazihoz.)

2012. július 16., hétfő

Debbie Mumm - Kitchen Collection - Lil' Cupcake (2) kész

Sokáig nem volt kedvem gyöngyözni, ha jól látom az előző bejegyzésből, akkor több, mint fél évig. Most viszont a nagy melegben valahogy eszembe jutott, hogy ezeket az apróságokat jó lenne befejezni, hogy készen legyen a konyhás sorozat. 

Íme az eredmény, az első darab készen:



Továbbra is tetszik, de azt hiszem idő közben a tegnap elkészült I'm Jammin került az első helyre. :) Hamarosan azzal is jövök.

2012. július 4., szerda

Mert adni jó

Talán nem is tettem említést a kecsketejes-sheavajas-körömvirágos szappanjaimról, pedig már alig van belőle néhány darab, ideje lesz nekem is kipróbálnom. :) Többek között azért is szerettem volna elkészíteni ezt a szappant, mert a tanfolyamon nagyon megtetszett és mivel nem én készítettem, csak mintát kaptam belőle, abból az agyagos változatból. Így lett a sajátom.

Szilvi barátnőmmel végre eljutottunk oda, hogy le tudtunk ülni egy órácskát beszélgetni, mert mostanában a kozmetikában erre nem sok lehetőség van a tanuló lányok miatt és többek között szóba kerültek a mindenféle mesterséges anyagot nélkülöző tisztálkodó és tisztítószerek, mint kiderült mindketten órákig tudnánk beszélgni a témáról, úgyhogy a lényegre tértünk. Megkért, hogy készítsek szappant a kislányának, hogy enyhíteni tudják az ismeretlen eredetű piros pöttyök irritációját. A kecsketejes szappanom pedig pont illett a képbe, még a doktornő is ezt ajánlotta nekik, így esett, hogy adtam nekik egyet. A szombat délutánt náluk töltöttük a telken egy vályogház hűvösében és nagyon jót beszélgettünk. Zina kicsit szégyellős volt, meg a melegtől nyűgös és álmos, úgyhogy vele nem is sokat találkoztunk, mert átaludta az esétbe nyúló késő délutánt. Tíz óra tájban értünk haza, de mindketten legszívesebben ott aludtunk volna Andrissal, úgyhogy a következő összejövetelt megpróbáljuk úgy szervezni, hogy ez megvalósítható legyen és akkor Andris sem marad ki a borozásból. Azért otthon ittunk egy pohárkával, hogy neki is meglegyen az élmény.
Másnap délelőtt Szilvi üzent, hogy nagyon jó a szappan és szeretne egy másikat is, aztán hétfőn gyantázás közben elmesélte, mennyire tetszett Zinának a szappan. Egész este azt emlegette, hogy beszélgettünk az anyukájával, aztán Szilvi elmesélte neki, hogy én hoztam a szappant, akkor már azt is belefűzte és mutogatta, hogy hol ültünk a szobában előző délután, miközben a néni, bácsi, szappan szavakat ismételgette. Imádta a szappant is, Szilvinek úgy kellett kimenekítenie a kezei közül, különben egy fürdéssel eljátszotta volna az egészet.

Ez az a fajta léleksimogató történet, amiért érdemes szappant készíteni és adni, talán még attól is többet ad, mint magát a szappant elkészíteni.

Sárinak szeretettel

Orsi Ági barátnője megkért, hogy hímezzem bele a lánya mesterének nevét a neki szánt takaróba. Megnéztem és kicsit meggondolatlanul elvállaltam. Magát a minta kiválasztását is rám bízta, sőt még a Sára és Sári között is választhattam, szóval szabad kezet kaptam. Találtam megfelelő színű fonalat, kiválasztottam a megfelelő betűtípust és nekiláttam. Megküzdöttem a kis szőrszálakkal, de gyorsabban készen lettem vele, mint először gondoltam, csak a végeredmény nem lett az én elvárásaim szerint egészen tökéletes. Szerettem volna szebb munkát kiadni a kezemből, de ebből a takaróból nem tudtam többet kihozni.



Szerencsére Áginak tetszett és remélem a lánya mesterének szívébe is belopta magát a személyre szabott pihe-puha takaró.

Ribizli dzsem málnával

Megfigyeltem, hogy mióta szappanozok, folyton párosítgatok valamit valamivel. :) De ez a fenti páros amúgy is a véletlen műve, mert a ribizlit már muszáj volt leszedni, a málnát meg szintén, csak az még terem valamennyit szerencsére, de az idén jól kitoltunk magunkkal, hogy ellustultuk kicsit a szüretelést, mert így kevesebb terem rajta sajnos és a hőség sem tesz jót neki.
Vasárnap este már csak arra volt energiám, hogy leszedjem a gyümölcsöket, ráadásul a hangyákat is likvidálni kellett, szóval vártam. Tegnap viszont már nem várhattam tovább, kezdenem kellett velük valamit, mielőtt dobhatom ki az egészet, így jutott eszembe a lekvár, mivel a málna elég dzsamiszkás állapotba került. Ehhez pedig csak egy kis cukor kellett és már kész is... hát majdnem, csak fogalmam sem volt, hogy mikor van kész egy dzsem, arról meg végképp, hogy mennyire kell passzírozni a ribizlit (a málnával meg nem is foglalkoztam, az ment bele egészben), lehet még nyomogathattam volna egy kicsit, de feladtam elég gyorsan.


Kis mennyiség készült csak, két kis üvegbe belefért, bár magunkat ismerve egész évben elég lesz. Kivéve, ha joghurtba kavargatom, mert tegnap este a maradékkal kipróbáltam ám, hogy belekevertem egy pohár joghurtba és túlzás nélkül állíthatom, hogy közelítette a cserpesékét. Igaz joghurtot még nem készítek házilag, mert nem fogy olyan sok, így be kellett érnem a boltival, de a végeredménnyel tökéletesen elégedett voltam.