2013. február 6., szerda

A mesteremberek világában

Na ott minden másképp van, mint ahogy azt a halandó ember elképzeli...

Mivel a festők bemondtak egy február közepi kezdést, arra gondoltunk, hogy megcsináltatjuk a vízvezeték szerelést a hobbiszobában és akkor minden klappolni fog, mire megszáradnak a falak, mehetek a boszorkánykonyhámba kotyvasztani. 
A kiszemelt vízvezeték szerelő már december közepén járt nálunk, még mikor a kandallót felépítményét csinálták a szintén mesterek, persze ez sincs azóta sem befejezve, de sokkal hatékonyabb fűtés szempontjából mióta bekerült a kályha a dobozába, szóval nem volt azért teljesen felesleges a munka, csak nem olyan túlságosan szép a natúr gipszkarton látványa. Azonban mindennek eljön a maga ideje, elvileg festéskor ez is megszépül és állítólag a csempe is felkerül rá. El is kellene zarándokolnom a közeli festékboltba és kinézni valami szép csempét a boszorkánykonyhámba, hogy azokat a csempéket is fel tudja rakni a falra a burkolásban is jártas házi kőművesünk.

Kicsit eltértem a tárgytól, úgyhogy visszakanyarodok a vízvezeték szerelésre, szóval december közepén abban maradtunk, hogy nem égetően sürgős a munka, az ünnepek után jön és megcsinálja, majd ő keres minket. Teltek a hetek, emberünk nem jelentkezett, aztán meg közbejött a síelés is és majdnem február lett, mire ismét találkoztunk vele. Pontosabban én találkoztam vele, csak és kizárólag miatta kivettem egy nap szabadságot, mert ugye jön szerelni, amire rá is kérdeztem a telefonban, hogy biztosan elkezdi-e a munkát még pénteken, mert egyébként felesleges otthon lábat lógatnom. Na hát ebből az lett, hogy háromnegyed egy körül megjelent, újra és egy kicsit alaposabban felmérte a terepet, sőt még azt is kinyögte, hogy mennyiért csinál meg egy kiállást/lekötést bánom is én hogyan hívják. Konklúzió, hogy jön szombaton reggel fél 9-9 tájban. Nos, azóta is várjuk, pontosabban már nem várjuk, mert nekem ez itt az utolsó csepp volt a pohárban ugyanis még felhívni sem lehetett, hogy fog jönni vagy sem aznap.

Ezen felbuzdulva rákerestünk az interneten vízvezeték szerelőre és találtunk is egyet Fóton meg Gödöllőn, de talonba tettük. Aztán vasárnap délutánra eljutottam oda, hogy megvizsgáljam a helyzetet közelebbről is, mert egy szakember korrekt munkájához az is hozzátartozik szerintem, hogy akkor jön, amikor megígérte, ő pedig nem jött, nekünk meg készen kell lennie a szerelésnek két héten belül. Addig keresgéltem, míg a pozitív vélemények alapján kiválasztottam egy zuglói srácot és írtam neki megkeresést. 2 óra telt csak el és már hívott is a srác, hogy mikor tud kijönni megnézni, adjon-e egy hozzávetőleges ajánlatot a munkadíjra mielőtt kijönne, stb. Ez volt vasárnap este, hétfőn délután már ki is jött megnézni, kedden reggel már megkaptam e-mailben az árajánlatot és tegnap el is fogadtuk. Mivel a héten nem tudok újabb szabadságot kivenni, ezért abban maradtunk, hogy összekötik egy másik fóti munkával és egy délután alatt felszerelik a törölköző szárító radiátort is a fürdőszobában és megcsinálják a vízvezeték szerelést is, aztán ha kész festés kijön majd még egyszer összekötni a dolgokat, hogy a festőknek egyszerűbb dolga legyen a szekrény mögött (addig ugyanis lehet tologatni ide-oda korlátozott keretek között). Nem hiába váltottunk úgy gondolom, még ha drágább is lesz valamivel, mint az eredeti ember lett volna, ha időben jön. A harmadik opciót meg már számba sem veszem, mert az már úgyis veszett fejsze nyele, de legjobban akkor jártunk volna, ha a kandalló építéskor hoz magával apa vízvezeték szerelőt is és azok potom pénzért megcsinálnak mindent, az útiköltség meg egyébként is adott lett volna nekik.

Folyt. köv. ha jönnek szerelni.

0 gondolat: