2012. június 7., csütörtök

Nem az én napom...

Olyan régen nyavalyogtam már itt, meg úgy általában is, hogy talán éppen itt az ideje. Néha ez is kell és bízom benne, hogy segít a lelkemnek kicsit helyre billenni.

Nem voltam két hétig dolgozni az nagyon jó volt, még ha kiküldetés is volt benne, most viszont hétfő óta robotolok és nagyon rossz. Utálom, hogy a főnökeim (volt és jelenlegi) nem képesek valakit kijelölni a helyettesítésemre és aztán meg hozhatom helyre, amit elkavarnak amíg nem vagyok. A papírkupac meg újrateremtődik, amit eltüntettem korábban. Nem az én világom ez a mókuskerekesdi, de ugye valamiből meg ki kell fizetni a számlákat, meg hímzéshez és szappanozáshoz alapanyagokat venni. Úgyhogy ez van, de attól még nem szeretem. Jó lenne olyan munkát találni, amit tényleg szeretek csinálni...

Ma már megint egy óra alatt volt képes a vonat 16 kilométert megtenni, így jócskán elkéstem reggel. De nem hiányoztam senkinek ez a alatt a röpke fél óra alatt, úgyhogy hurrá. Otthon hagytam a telefonomat, persze a céges nálam van, de azt meg senki nem tudja... ezt meg most így mondom, mintha naponta 50-en hívogatnának. A családon kívül nem is szokott szinte senki hívni, így gondolom ma sem fogok azoknak hiányozni, akik egyébként nem szoktak hívni.

A május már megint nem a mi hónapunk volt és ilyenkor mindig azt érzem, hogy eljön-e egyáltalán valaha az, amelyik a miénk lesz. Belefáradtam azt hiszem, nem vagyok már türelmetlen, azon régen túl vagyok, de nem akarok már több ilyen hiába hónapot aminek mindig ugyanaz a vége. Vagy ne adjunk esélyt és akkor tudom biztosan, hogy mi lesz a vége, vagy sikerüljön már végre, hogy legyen végre értelme az erőfeszítéseinknek. Azt mondják az okosok, hogy fejben dől el minden... itt akkor biztosan az én fejemmel van a baj vagy nem tudom, mi mást csinálunk rosszul. Ebben a hónapban ideje rákszűrésre mennem, úgyhogy kipróbálok egy újabb orvost, bár egy porcikám sem kívánkozik nőgyógyászhoz annyira kiábrándultam már belőlük. Talán ez a mostani körültekintőbb lesz és emberibb, már épp ideje lenne megtalálni a nekem megfelelőt, mert egy idő mindegyikben csalódnom kellett.
Tegnap voltam egyébként foglalkozás egészségügyi vizsgálaton és mindent rendben találtak, nincs cisztám sem a hasi uh szerint (erre azért kíváncsi voltam, mert lassan egy éve nem látott nőgyógyász) ami az én olvasatomban azt jelenti, hogy egészen jól működök a maradékkal is. A pajzsmirigy hormon vizsgálatot többen is javasolták ellenőrzésképpen a vitiligo miatt, arra majd lehet valamikor a közeljövőben benevezek megint. Mindegyik doki kedves volt és alapos, de a foglalkozásegészségügyis fogott meg a legjobban. Szerinte ideális korban vagyok az anyasághoz és júliusban már úgy megyek a dokihoz, hogy más állapotban leszek. Hátha úgy lesz!

6 gondolat:

Judit írta...

Xfingers crossedX!!!!!!!!!!!!!!!

Dora írta...

Drukkolok!!!!

Tündérke írta...

Én is nagyon szorítok nektek!

Anita írta...

Köszönjük!!! Jó lenne, ha már ide is érnének, mert nem tudom a korábbiak drukkok is merre keringenek, már biztosan körbejárták párszor a földet.

Krisztina írta...

Kedves Anita!

Most találtam rád és gyönyörű munkáidra. Olvasom azt is, hogy várjátok, hogy a titeket választó lélek végre megérkezzen hozzátok.
Mivel nem molyoltam még végig a blogodat, nem tudom, hogy mióta vártok, de át tudom érezni a problémát. Tanácsot nem adok, mert azt valószínű, hogy kaptok több kosárral, de...
Az első fiunkra majdnem 5 évet vártunk. A második pedig 6 évre rá született - egyik sem kis idő :)

Drukkolok nektek, hogy a dokinak igaza legyen a júliussal kapcsolatban :) illetve további nyugodt türelmet kívánok nektek!

Legyen szép napod!

Krisztina

Anita írta...

Kedves Krisztina!

Köszönöm a kedves soraidat és örülök, hogy rám találtál. :)

A történetem hosszú és bonyolult, de remélem, most már sínre kerültem ami az egészségügyi oldalát illeti. 2010 szeptemberében volt egy spontán vetélésem még a legelején, azóta várjuk újra a csodát. Hátha igaza lesz a doktornőnek, az időpontom már megvan júliusra, ez a fele kipipálva, a többit majd meglátjuk.
Addig is igyekszünk türelemmel várakozni, ami talán egyre jobban sikerül.

Szép napot neked is!

Anita