2011. július 5., kedd

Kíváncsi voltam...

Mialatt az ember lánya próbálkozik a más állapot elérésével sok elvetemültségre képes... sosem gondoltam, hogy ez egyszer be fog következni, mindig is azt hittem, hogy leendő gyermekem apjának elég lesz rám néznie és máris növekedésnek indul valami odabent. Ehhez képest most ott tartok, hogy a mai kontrollon már az inszeminációt emlegett a doktor úr, ha a nyár végéig várat magára a baba. Annyira, de annyira szeretném ezt elkerülni. Annyira boldog lennék, ha végre az lh teszt mellett a terhességi teszten is láthatnék két kis csíkot! Azt hiszem, kezdek megint kétségbe esni, pedig ezt sokkal jobb lenne elkerülni. Ha a rengeteg meditációban és egyebekben látott kép végre valósággál válna...

De vissza az eredeti témához, ugyanis patikák és drogériák polcain fellelhető ovulációs teszteket már végigpróbáltam - a törpemikroszkóp kivételével, arra ugyanis hatással van a bogyó, amit szedek, ezért nem lenne értelme -, így az intenet útvesztője következett. A témában jártasak már biztosan tudják, hogy vannak ilyen tesztek fillérekért és vagyonokért egyaránt, nos a filléresből előző hónapban kifogytam, most gondoltam, kipróbálom a piacon kapható legdrágábbat. Digitális kijelzővel rendelkezik, de mikor kihúzzuk a tesztcsíkot a kütyüből, akkor látható a hagyományos tesztfelület is. Üres kör jelzi a negatív, szmájli pedig a pozitív eredményt. Nagy meglepetésemre ma a szmájlival találkoztam, az eredményt a doktor úr is megerősítette, közeleg a tüszőrepedésem, megkaptuk a házi feladatot. ;) Újabb próbálkozások egy új élet teremtésére... bárcsak lehetne ezt egy kicsit kötetlenebbül, mindenféle orvosi beavatkozás és asszisztáció nélkül.

8 gondolat:

Névtelen írta...

Anita, én nagyon drukkolok Nektek!:) Kis keresztlányom inszeminációval fogant, húga is, két-három héten belül pedig megszületik a kisöcsi is, aki teljesen spontán módon fogant!
Remélem hamarosan jó hírekről számolsz be!:)

márti írta...

Kedves Anita,teljes szívemből szurkolok Nektek,hogy végre ti is megtapasztalhassátok a csodát,és végre kopogtathasson nálatok az a kisbaba,aki a ti gyermeketek akar lenni.Sok-sok türelmet és bizakodást kívánok .

Unknown írta...

Anita, nagyon drukkolok Nektek!

bruercsi írta...

Ójaj! Tudom miről beszélsz! Mi 6 évet vártunk a lányomra és akkor jött össze, amikor épp 4 hónapra felfüggesztettük a NAGYON AKARÁST!
Szurkolok Nektek, hogy nektek ne kelljen ennyit várni a babára. (De azért talán el lehet gondolkodni a fentebb írtakon.)

Anita írta...

Köszönjük a drukkokat! :)
Az a helyzet, hogy legszívesebben hagynám az egészet a csudába, csak akkor hormonkezelésre lennék ítélve... a nagyon akarást félretettük amennyire lehet, amellett, hogy egy évet kaptam a teherbe esésre. Szóval itt amellett, hogy már szeretnék picit, receptre is van írva a gyerek, ami cseppet sem könnyíti meg a dolgot. Igaz lassan ettől is megtanulok elvonatkoztatni, de az orvosi vizsgálat minden hónapban emlékeztet erre. A legrosszabb az egészben, hogy ha nem lett volna szükség a műtétre, akkor most nyugodtan próbálkozhatnánk mindenféle asszisztálás nélkül és korlátlan ideig. Viszont ezzel a helyzettel kell megküzdenünk, ha már egyszer ez jutott.
De a lényeg, hogy a baba úgyis akkor jön, amikor neki a legjobb, én meg közben a fejem tetejére is állhatok. :) Nagyon bízom benne, hogy ez tortúra megkezdése előtt bekövetkezik.

Barbi írta...

Hajrá!

Timici írta...

drukkolok!!!!

Anita írta...

Köszi lányok, szükség is lesz még mindig a drukkra... de ez egy másik bejegyzés témája lesz.