2010. február 9., kedd

Vaníliás málnatorta, avagy süti a csajokkal

Mostanában sem időm, sem kedvem nem nagyon van írni, ma viszont olyasvalamit találtam a postaládánkban, amit nem tudok szó és kép nélkül hagyni, de mégsem ezzel kezdem.

Dorottyával hetek óta szervezzük a találkozót, hogy átadjam neki Dóra RR kendőjét... volt egy nagyon jó majdem talink, amiből maradt a telefonos elbeszélgetés. :) De most vasárnap valamilyen véletlen folytán mindhármunknak akadt egy kis szabadideje, így megtámadtuk a Manna sütiházat. Dora jött értem és aztán együtt vártuk Dorottyát a cukrászdában. Hogy hűek maradjunk a hagyományokhoz, mindhárman ugyanazt a sütit választottuk, vagyis a vaníliás málnatortát. Isteni volt, de még másmilyen sütit nem is igen ettem a Mannában. :)
Olyan jó volt dumálni, röhögni a csajokkal, hipp-hopp elrepült az a rövid idő, amit együtt töltöttünk. És hát én személy szerint jól felkészültem a találkozóra, mert sem az RR kendőt nem vittem magammal, sem pedig a karácsonyi ajándékokat... Dorának szerencséje volt, mert így, hogy hazahozott, ő birtokába jutott a szeminol mintás neszeszernek. Dorottyának még várnia kell egy kicsit, de valamit erre is kitalálunk majd, ettől azért nem félek.

Ja és hogy mi ilyen fura időpontban tartjuk a karácsonyt? Nos, igen... nálunk bármi előfordulhat, elég kreatívak vagyunk hozzá.

És hogy miket kaptam? Csupa jó dolgot:

0 gondolat: