2009. április 2., csütörtök

Könyvek és filmek (is)

Írtam már, hogy átköltöztem, velem határozottan jót tett, legalábbis eddig úgy érzem. Bár lehet, hogy a tavasz is közre játszik, de kezd egyre jobban érdekelni, hogy mit veszek fel és az egy kicsit nőies is legyen. Az iroda egyre hangulatosabb, már amennyire egy iroda lehet, naptárak és virágokat ábrázoló képek kerültek a falra, és a térkép sem maradhatott le. Egy szóval berendezkedtem, ráadásul akkor nyitok ablakot, amikor kedvem tartja, és nem fagyok meg reggelente, mikor bejövök az irodába. Most a férfi mosdóval szemben van az ajtóm (eddig a nőivel szemben volt) hihetetlen, hogy micsoda forgalmat bonyolítanak a férfiak ezen a téren. :-) Igaz az ajtót is kevesebbet zárom, úgyhogy jobban megfigyelhető, hogy kik mászkálnak a folyosón, kicsit azt hiszem, kezdek megint előbújni a csigaházamból. Viszonylag hosszabb hallgatásom oka pedig, hogy valami víruskeresés miatt letiltottak minden internethasználatot a cégnél, így eléggé megkötötték a kezemet, rendesen le is vagyok maradva az olvasással, vár rám vagy 50 bejegyzés és gyanítom, hogy ezek száma csak nőni fog, mert ma megyek megint tornázni egy kicsit. A héten eddig egyedül hétfőn délután voltam otthon, azt is kinn töltöttem a kertben, annyira jó a növényeink közelében lenni.

(Ági barátnőm épp most hívott, hogy mégsem jön a hétvégén, mert lebetegedett… pedig már annyira készültem a beszélgetésre, mert ugye két éve nem találkoztunk, na de majd megoldjuk valahogy ezt a személyes találkozót, ha már ennyire be vagyunk sózva mindketten.)

De igazából nem is erről akartam írni, hanem a könyvekről, meg a filmekről. Egyik sem az a dolog, amiért a rajongásig lettem volna ezidáig, de ennek a Twilight őrületnek nem tudok kikerülni a bűvöletéből. Megfogadtam ugyanis, hogy megvárom a második rész nyomtatott kiadását és addig nem olvasom újra a könyvet, mit ne mondjak, nem sikerült betartani. És ami a legrosszabb, hogy tényleg olyan, mint egy függőség, mert egyre többet és többet szeretne belőle az ember. Lehet, hogy újra olvasom az első részt, még mielőtt megjelenne a második… Közben pedig az Álmaim hercegét olvasgatom a vonaton, ami szintén nagyon tetszik, írtó kíváncsi vagyok, hogyan fog alakulni a történet, még akkor is, ha szirupos limonádéról van szó. :-)))) Vagyis ezt a könyvet is nehezemre esik letenni, amikor bérkezek az épp aktuális állomásra.

Filmek… egy-két hete, mikor kicsit lerobbantam egy hétvégre, úgy döntöttem, megnézem Bridget Jones naplójának második részét és elhímezgetek közben. A filmen jókat nevettem, ilyenkor Andris érdeklődve kérdezte, hogy min is, mert ő nem nézte ezt a romantikus valamit, hanem a számítógép bűvkörében ücsörgött, sajnos nem igazán volt időm ilyesmit a film közben elmagyarázni neki. Azt gondolom, nem is kell mondanom, hogy ha 10 xet haladtam a tündéremmel, akkor sokat mondok, mert ez nem az a film volt, ami közben bökögetni lehetne. Aztán Andrisnak volt egy kívánságfilmje, ez a Legényanya volt, szerintem elmebeteg film, na eközben nyugodtan lehetett hímezni, semmi pénzért nem nézném meg még egyszer, ettől még Monthy Pyton és az ő repülő cirkusza is jobb John Clease-el az élen.

Annyit hallottam, olvastam az Igazából szerelem című filmről, hogy vasárnap utána néztem, hogy tényleg megvan-e otthon a cd-k között és megtaláltam a listán. Nagyon nem lepett meg a dolog, mert úgy emlékeztem, hogy már láttuk egyszer ezt a filmet és oltárira nem tetszett. Viszont megnéztem belőle egy jó 20 percet és egyetlen filmkockája sem rémlett, ráadásul elkezdett érdekelni is a szereplők sorsa, úgyhogy biztosan folytatni fogom. És nem ártana lassacskán a Jane Austen klasszikusokat sem felvennem a listára. Jó elültettük a bogarat Zsófival egymás fülében, mert ajánlottam neki egy jó könyvet, így most rástartolt az Alkonyatra és egy nap alatt kiolvasta, úgyhogy kezdi újból, nekem ezek a filmek ütöttek szöget a fejemben, ha már beszéltünk róluk egyébként is olyan sokat emlegetik a lányok őket.

2 gondolat:

Dóra írta...

A Legényanya király!!!! Baromi sokat lehet rajta nevetni!
A Bridget Jonest is szeretem!

Anita írta...

Nekem már sok volt. :-)