2009. március 20., péntek

Hazajöttem :-)

Tegnap fél tizenkettőkor hazaérkeztem. Mit ne mondjak, nem volt egy sétagalopp, de voltak ismerős arcok a gépen, akiket reggel is láttam, tehát nem én voltam az egyedüli, aki végigjárta ezt a tortúrát.
Kivételesen nem sikerült eltévednem, de a tömegközlekedés jól megtréfált. Viszonylag sok időm volt a reptértől a megbeszélés helyszínéig, gondoltam, miért ne mennék el a busz végállomásáig, ha úgyis a városba megy. Na utólag kiderült, hogy ez egy jó nagy hülyeség volt, mert dugó volt a városban, szóval elég sokat ültem feleslegesen a buszon és a város főterének még a közelében sem voltam (bár állítólag nincsenek Brüsszelben nagy távolságok), szóval megérkeztem a Luxemburg térre. Szép kis tér volt, de ennyi, úgyhogy a következő busszal irány vissza a Schuman térre. Még időben érkeztem a terem ugyanis nem volt nyitva, mindenki lent várakozott a "megváltóra". :-) A megbeszélés szörnyű volt, sokszor nem is értettem miről beszélnek, de azért nem volt teljesen haszontalan a dolog. Időben végeztünk, azonban hamarosan kiderült, nem is lesz olyan egyszerű kijutni a reptérre, mint gondoltam. A Schuman térről indul ugyanis a 12-es busz, ami egyenes a reptérre megy, de a teret lezárták, mert mindenféle államfők csoportosultak arrafelé tegnap este, tehát egy teljesen más irányba kellett elindulnunk, még jó, hogy nem voltam egyedül. Mertóval elmentünk a Központi Pályaudvarig, ahonnan már tényleg csak egy ugrás lett volna a főtér, de megváltottam a jegyemet és 10 percen belül volt egy vonatom, nem akartam kockáztatni, hogy esetleg később ki tudja, mikor jön és akkor hogyan érem el a gépet, tehát a főtér megint kimaradt, pedig nagyon szép idő volt. :-) Nem mintha fényképezőgép lett volna nálam. Innen már ment minden a szokásos mederben. A reptéren benéztem egy újságoshoz, hátha van valami jó kis hímzős magazin, hát jókorát csalódtam a látottakban, az Anna vitte a pálmát. Viszont francia nyelven hozzájuthattam volna az összes Twilight kötethez! :-))) Mivel kb. 10 szót tudok franciául, azt is csak hallás alapján, úgy dönöttem, megvárom a magyar kiadásokat, addig pedig olvasom a Klaudiától kölcsön kapott könyvet: Julie Garwood - Álmaim hercege.
Hazafelé már nem bírtam tovább, és elaludtam a gépen, alig bírtam magamhoz térni, mire leszállt a gép... Jól esett, hogy nem kellett ma hajnalok hajnalán kelnem, és kicsit a saját kedvemre tölthetem az időt. Most pl. sütit sütök, de hamarosan főzök valami finomat ebédre. Tervben volt, hogy megyünk a képért, de a keretező telefonált, hogy a kisbusz, amivel összeszedik a képeket, sajnos még szervízben van, így leghamarabb hétfőn tudom majd elhozni a képet. Mulatságos lesz...

0 gondolat: